A Kúria elnöke szerint őszig helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban
Darák Péter szerint a mostani helyzet a póttagok kora őszi megválasztásával rendeződhet. A Kúria elnöke arról is beszélt, hogy a bíróságok működéséről sok téves információ jelent meg. Arra a kérdésre pedig, hogy veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, azt válaszolta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban „ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg”.
Darák Péter szerdai budapesti, a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan "kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek". Jelezte, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet. A Kúria elnöke szerint a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályi környezet ismeretének hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban.
A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján
- mondta. Darák Péter cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen valójában előre látható ügyelosztási rend van. Arra is kitért, hogy a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása. A közigazgatási bírósági reformról szólva örömét fejezte ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy munkabizottságban, a Kúria delegáltjainak részvételével tekinti át azokat a kérdéseket, amelyek az új közigazgatási szervezeti funkció alapját kell, hogy képezzék. Hozzátette: ezt annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek, "melyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet". Arra a kérdésre (Bloomberg), veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, egyebek mellett azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban "ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg".
Az IM bevonja az érintetteket a kodifikációs elképzelések kialakításába, és a Kúriának is lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten képviselje magát ezeken a tárgyalásokon.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, az ügyelosztási rendet minden bíróság elnökének - a kollégiumok és a bírói tanács véleményének figyelembevételével - decemberben kell elfogadnia a következő évre, attól eltérni csak nagyon kivételesen és szigorú feltételek mellett lehet. A bírák védelmében az újságíróktól azt kérte:
A döntések okát ne keressék a bíró személyében, vallásában, világnézetében, mert a bírónak nincsen pártállása, csak jogismerete, felkészültsége, lelkiismerete és felelőssége a döntéséért.
Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője arról beszélt, hogy a Kúria a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal közösen évek óta vizsgálja az 1956-os ítéleteket, és azt állapították meg, hogy azok "igazi értelemben (...) gyilkosságnak, politikai gyilkosságnak, leszámolásnak tekinthetők", hiszen teljesen nélkülözték a korrekt bírósági eljárás és ítélet jellemzőit. Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta, az egyedi ügyek jelentős részét - felülvizsgálati eljárásban - továbbra is a devizahiteles ügyek teszik ki. Hozzátette: ezek a perek továbbra is a szerződés érvénytelenségére irányulnak, továbbá az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelését vitatják a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva. Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője azt mondta, 170 választási ügy érkezett hozzájuk, ezeket háromnapos határidővel kellett elbírálniuk. Közölte, megállapították, hogy több ponton is szükséges a választási eljárási törvény módosítása, pontosítása. Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője arról számolt be, a Kúria megújult honlapját havonta 160-180 ezren látogatják, 160 ezerrel többen, mint a múlt év első félévében. Ismertetése szerint a legtöbben elvi bírósági határozatokat, döntéseket, jogegységi határozatokat, valamint a sajtó számára készített tartalmakat tekintették meg.
Forrás és fotó: MTI
