Az IMF szerint biztos alapokon áll a jövő évi költségvetés és a magyar gazdaság

A nemzetközi szervezet delegációja - a minden évben szokásos, az IMF Alapokmány IV. cikkely szerinti felülvizsgálata keretében - június 14-26. között tárgyalt Budapesten. Az egyeztetések lezárásaként készült zárónyilatkozat szerint a magyar gazdaság előtt álló egyik kihívás jelenleg a versenyképesség további erősítése, valamint a globális értékláncokban való feljebb lépés. A PM közleménye rámutat: a jelentésben az IMF hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások termelékenységét javító intézkedések fontosságát. A delegáció a januári látogatást követően ismét találkozott a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselőivel.

A magyar kormány álláspontja szerint már megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon, ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is. Magyarország versenyképességének további erősítésében kiemelt szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak, ennek érdekében a kormány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) szorosan együttműködve dolgozza ki a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét, kifejezetten a magyar körülmények, szabályozási környezet és a vállalati sajátosságok figyelembevételével. Az IMF szorgalmazza a közoktatás és a szakképzés erősítését, a közfoglalkoztatottak számának további csökkentését, valamint a gyermekgondozási intézmények fejlesztését.

- közölte a tárca. Jelezték: a szakképzés rendszerének átalakítása az utóbbi években megtörtént, a fejlesztése a mostani, gyorsan változó világban ugyanakkor elengedhetetlen. A duális, vállalati helyszínű gyakorlati képzés kiterjesztése a kormány egyik fő célja, így 2022-ig negyven százalékkal emelkedhet a vállalatoknál meglévő képzési helyek száma. A szakképzési törvény módosításának elsődleges célja pedig vonzóvá tenni a szakképzési rendszert - mutat rá a PM közleménye.

Forrás: MTI; Fotó: PS