Pesti Srácok

Bakondi György szerint a terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot

Bakondi György szerint a terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot

A terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot - hangoztatta Bakondi György, Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az MTI-nek csütörtökön New Yorkban adott interjújában.

Bakondi György az ENSZ csütörtökön kezdődött kétnapos terrorizmusellenes konferenciáján vesz részt. A tanácskozás a különböző országok terrorellenes intézményei és hivatalai vezetőinek részvételével, néhány résztvevő állam kérésére részben zárt ajtók mögött zajlik. A tanácskozáson a világszervezet áttekinti a terrorizmus elleni együttműködés eddigi tapasztalatait.

Kiemelte az illegális migráció és a terrorizmus összefüggését is, leszögezve, hogy ez eleve új megközelítéseket követel meg a terrorellenes küzdelemben.

PestiSracok facebook image

A világszervezet egy évvel ezelőtt létrehozott Terrorellenes Hivatalának munkájáról elmondta: a terrorellenes harcban és együttműködésben szerzett tapasztalatok megosztása mellett Magyarország "szorgalmazza azoknak az újszerű megoldásoknak a kimunkálását, amelyek a világszervezet szintjén is működőképesek lehetnek". Ezzel összefüggésben Bakondi György utalt ara, hogy a terrorelhárítási információk cseréjét és feldolgozását az eddigi módszereknél még biztonságosabban kell elvégezni, illetve az információs csatornák biztonságát és hatékonyságát is javítani kell.

Hangsúlyozta: az informális beszélgetések során azt szűrte le, hogy "a magyar álláspontot komolyan veszik, főbb megállapításainkat nem vitatják, és partnernek tekintik Magyarországot a jövőbeli együttműködésben". Bakondi György hozzátette: a tanácskozáson az európai országok képviselői közül elsőként szólalhatott fel, és ez jelzi Magyarország megbecsültségét is.

Arra a felvetésre, hogy mennyire lehet hatékony az ENSZ és az egy évvel ezelőtt létrehozott Terrorellenes Hivatala - az Egyesült Államok a héten visszavonta a szervezetnek szánt kétmillió dolláros támogatásra tett ígéretét -, Bakondi György hangsúlyozta: "az ENSZ szintjén minden megoldás nehéz, hiszen sokfajta nemzeti érdek ütközik, s éppen ezért túl konkrét eredményeket nem az ENSZ-től lehet remélni". Azt azonban igen - tette hozzá -, hogy a legfontosabb tapasztalatokat az ENSZ révén hasznosítani lehet azzal, hogy az egyes nemzetállami antiterrorista koordinátorok tanácskozásaihoz, információcseréjéhez a világszervezet teremt rendszeresen fórumot. Ebben kell megtalálni az ENSZ szerepét, és Magyarország ennek a szerepnek a kimunkálásában mindenképpen segít - közölte.

Kifejtette, Magyarország nem lépett ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, mint az Egyesült Államok, hanem "mindaddig harcolunk, amíg esély van arra, hogy a magyar álláspontot, a magyar kormány migrációs politikájának alapelemeit el nem tudjuk fogadtatni, és ebben vannak is előrelépések".

A tanácsadó hangsúlyozta: kényes kérdés az illegális migráció és a terrorizmus összefüggése, de a terrorizmus elleni fellépésben "nincs olyan politikai, vagy ha úgy tetszik, ideológiai szembenállás, mint az migráció megítélésében".

MTI, Vezető kép: hirado.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.