Pesti Srácok

Bakondi György szerint a terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot

Bakondi György szerint a terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot

A terrorizmus elleni harcban komolyan veszik a magyar álláspontot - hangoztatta Bakondi György, Orbán Viktor miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az MTI-nek csütörtökön New Yorkban adott interjújában.

Bakondi György az ENSZ csütörtökön kezdődött kétnapos terrorizmusellenes konferenciáján vesz részt. A tanácskozás a különböző országok terrorellenes intézményei és hivatalai vezetőinek részvételével, néhány résztvevő állam kérésére részben zárt ajtók mögött zajlik. A tanácskozáson a világszervezet áttekinti a terrorizmus elleni együttműködés eddigi tapasztalatait.

Kiemelte az illegális migráció és a terrorizmus összefüggését is, leszögezve, hogy ez eleve új megközelítéseket követel meg a terrorellenes küzdelemben.

PestiSracok facebook image

A világszervezet egy évvel ezelőtt létrehozott Terrorellenes Hivatalának munkájáról elmondta: a terrorellenes harcban és együttműködésben szerzett tapasztalatok megosztása mellett Magyarország "szorgalmazza azoknak az újszerű megoldásoknak a kimunkálását, amelyek a világszervezet szintjén is működőképesek lehetnek". Ezzel összefüggésben Bakondi György utalt ara, hogy a terrorelhárítási információk cseréjét és feldolgozását az eddigi módszereknél még biztonságosabban kell elvégezni, illetve az információs csatornák biztonságát és hatékonyságát is javítani kell.

Hangsúlyozta: az informális beszélgetések során azt szűrte le, hogy "a magyar álláspontot komolyan veszik, főbb megállapításainkat nem vitatják, és partnernek tekintik Magyarországot a jövőbeli együttműködésben". Bakondi György hozzátette: a tanácskozáson az európai országok képviselői közül elsőként szólalhatott fel, és ez jelzi Magyarország megbecsültségét is.

Arra a felvetésre, hogy mennyire lehet hatékony az ENSZ és az egy évvel ezelőtt létrehozott Terrorellenes Hivatala - az Egyesült Államok a héten visszavonta a szervezetnek szánt kétmillió dolláros támogatásra tett ígéretét -, Bakondi György hangsúlyozta: "az ENSZ szintjén minden megoldás nehéz, hiszen sokfajta nemzeti érdek ütközik, s éppen ezért túl konkrét eredményeket nem az ENSZ-től lehet remélni". Azt azonban igen - tette hozzá -, hogy a legfontosabb tapasztalatokat az ENSZ révén hasznosítani lehet azzal, hogy az egyes nemzetállami antiterrorista koordinátorok tanácskozásaihoz, információcseréjéhez a világszervezet teremt rendszeresen fórumot. Ebben kell megtalálni az ENSZ szerepét, és Magyarország ennek a szerepnek a kimunkálásában mindenképpen segít - közölte.

Kifejtette, Magyarország nem lépett ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, mint az Egyesült Államok, hanem "mindaddig harcolunk, amíg esély van arra, hogy a magyar álláspontot, a magyar kormány migrációs politikájának alapelemeit el nem tudjuk fogadtatni, és ebben vannak is előrelépések".

A tanácsadó hangsúlyozta: kényes kérdés az illegális migráció és a terrorizmus összefüggése, de a terrorizmus elleni fellépésben "nincs olyan politikai, vagy ha úgy tetszik, ideológiai szembenállás, mint az migráció megítélésében".

MTI, Vezető kép: hirado.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.