Pesti Srácok

Dánia egy nem túl vonzó (?) európai célországban hozna létre központot az elutasított menedékkérőknek

Dánia egy nem túl vonzó (?) európai célországban hozna létre központot az elutasított menedékkérőknek

Dánia több európai országgal - köztük Ausztriával - tárgyal egy központ létrehozásáról az elutasított menedékkérők számára - mondta Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő kedden a DR helyi rádióadónak, utalva arra, hogy egy nem túl vonzó európai célországról lenne szó.

A meglehetősen előrehaladott tervek szerint a tábort egy a migránsok körében nem túl vonzó célországban állítanák fel. A dán miniszterelnök nem említette, hogy Sebastian Kurz osztrák kancelláron kívül kikkel folytat megbeszélést a projektről. A tervek megvalósításába még az idei év vége előtt belefoghatnak - tette hozzá a bizakodóan nyilatkozó Rasmussen.

-szögezte le a szigorú bevándorlási politikájáról ismert dán kormány vezetője. Rasmussen úgy vélte, hogy több ország együttműködésére van szükség a kérdésben, mert "egyikünk sem boldogul egyedül".

PestiSracok facebook image

-tette hozzá. A dán miniszterelnök szerint igazán eszményi az lenne, ha a menedékkérelmeket Európán kívülről adnák be, és csak a pozitívan elbírált dokumentumok benyújtói utazhatnának be a kontinensre.

-ismerte be.

A dán rendőrség márciusi becslései alapján 956 elutasított menedékkérő tartózkodik az országban. ()Dánia 1973 óta az Európai Unió tagja. Koppenhágának az 1992-ben megkötött edinburghi megállapodás adott lehetőséget arra, hogy külön utakon járjon az uniós szinten eldöntött igazság- és belügyi kérdésekben. A dánok azt követően kapták meg a kimaradás lehetőségét (opt-out), hogy egy népszavazáson elutasították az uniós intézmények alapjait lerakó maastrichti szerződést.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!