Pesti Srácok

Gulyás Gergely: tudnunk kell, hogyan működött a diktatúra

Gulyás Gergely: tudnunk kell, hogyan működött a diktatúra

Szükségünk van a diktatúra működéséről való tudásra, kik és milyen alapon döntöttek emberéletekről - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956 utáni megtorlás adatbázisát bemutató konferencián, Budapesten pénteken.

A rendszert emberek működtették, akkor is sok minden múlt rajtuk. A kutatások feltárják, kik öltek kéjjel, kik parancsra, karrierért vagy éppen félelemből. Az adatbázist létrehozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a maga összetettségében mutatja be annak a rendszernek a működését - mondta a miniszter. Megjegyezte: a rendszerváltás fájdalmas velejárója, hogy a régióban többnyire elmaradt a számonkérés, és ahol volt, ott is felemásra sikerült. Nemcsak a pofonok, de a törvényes felelősségre vonás is elmaradt - fogalmazott.

Ennek oka lehetett a rendszerváltás megegyezéses jellege, az utódpárti törekvések vagy akár maga a jogrend, hisz a tettesek személyiségi jogai gyakran fontosabbak voltak, mint az áldozatok joga, továbbá az sok évtizedes időmúlás miatt a források is hiányoztak. A NEB tudományos igényű adatbázisa ezeket a hiányokat igyekszik pótolni - tette hozzá. Gulyás Gergely kiemelte: bár gyakran elégedetlenek vagyunk a jogállam helyzetével, van javítani való, de értékelni kell a rendszerváltás óta e téren elvégzett munkát.

Az igazságszolgáltatás függetlensége semmilyen sérelmet nem szenvedhet - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, demokratikus jogállamban a törvényhozó és a jogalkalmazó szövetséges, aki végzi a hatalmi ágak elválasztásából rá háruló feladatokat. Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a Megtorlás fogaskerekei című konferencián emlékeztetett arra, hogy 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésekor a Hősök terén a 6. koporsó az 1956 utáni megtorlás összes áldozatának állított emléket, és ez az esemény a kommunista rendszer morális összeomlásának szimbólumává vált. Azóta a feladat a tényfeltárás, információs kárpótlás, az áldozatok emlékének megőrzése és azoknak a megnevezése, akik a rendszer fogaskerekei voltak, részt vettek a megtorló perekben nyomozóként, ügyészként, bíróként. Ugyanakkor azok megörökítése is, akik nem vállalták a részvételt ezekben az eljárásokban.

PestiSracok facebook image

A NEB elnöke elmondta: egyes nagy pereket kutatta már a történettudomány, de az adatbázis összeállításakor kellett szembesülni azzal, hogy a hétköznapi áldozatok sorsa még jelentős részben feltáratlan. Darák Péter, a Kúria elnöke Gulyás Gergely felszólalásával összhangban kiemelte: demokratikus jogállamban elsődleges az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogalkotó és a jogalkalmazó pedig szövetségesként működik együtt. A magyar állam és a magyar igazságszolgáltatás 1956 oldalán áll, mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki - hangsúlyozta a főbíró a Kúria épületében megrendezett konferencián elmondott zárszavában.

Fotó: MTI

Polt Péter legfőbb ügyész a bűnösök megnevezésének fontosságát emelte ki. Mint mondta, éppen ez a NEB, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség együttműködésével zajló program célja. Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1958. június 16-ai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából a pénteki konferencián bemutatott adatbázist a NEB a Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve hozta létre az 1956-os megtorló perek feldolgozásának első lépéseként. Az adatbázisban 110 ezer oldalnyi iratanyag átvizsgálása alapján 126 kivégzéssel záruló per 231 halálos áldozatának, valamint sok száz nyomozónak, ügyésznek, bírónak az adatait tették közzé a perek56.hu internetes oldalon.

Az adatbázisból kiderül többek között, hogy Borbély János vett részt bíróként a legtöbb 1956 utáni megtorló jellegű halálos ítélet meghozatalában: a "mosolygó halálként" is emlegetett férfi 66 ilyen döntésnél volt az eljáró bírói tanács elnöke vagy a bírói tanács ülnök tagja. Az adatbázisban az egyes ügyek, illetve nevek alapján lehet keresni. Az ügyek a vizsgálati, ügyészi és bírói szakaszra tagolva ismerhetők meg, a mintegy 1000 rendőr, ügyész és bíró több mint felének, illetve a 231 kivégzettnek pedig az életútja is megismerhető az internetes oldalon.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.