Pesti Srácok

Gulyás Gergely: tudnunk kell, hogyan működött a diktatúra

Gulyás Gergely: tudnunk kell, hogyan működött a diktatúra

Szükségünk van a diktatúra működéséről való tudásra, kik és milyen alapon döntöttek emberéletekről - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956 utáni megtorlás adatbázisát bemutató konferencián, Budapesten pénteken.

A rendszert emberek működtették, akkor is sok minden múlt rajtuk. A kutatások feltárják, kik öltek kéjjel, kik parancsra, karrierért vagy éppen félelemből. Az adatbázist létrehozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a maga összetettségében mutatja be annak a rendszernek a működését - mondta a miniszter. Megjegyezte: a rendszerváltás fájdalmas velejárója, hogy a régióban többnyire elmaradt a számonkérés, és ahol volt, ott is felemásra sikerült. Nemcsak a pofonok, de a törvényes felelősségre vonás is elmaradt - fogalmazott.

Ennek oka lehetett a rendszerváltás megegyezéses jellege, az utódpárti törekvések vagy akár maga a jogrend, hisz a tettesek személyiségi jogai gyakran fontosabbak voltak, mint az áldozatok joga, továbbá az sok évtizedes időmúlás miatt a források is hiányoztak. A NEB tudományos igényű adatbázisa ezeket a hiányokat igyekszik pótolni - tette hozzá. Gulyás Gergely kiemelte: bár gyakran elégedetlenek vagyunk a jogállam helyzetével, van javítani való, de értékelni kell a rendszerváltás óta e téren elvégzett munkát.

Az igazságszolgáltatás függetlensége semmilyen sérelmet nem szenvedhet - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, demokratikus jogállamban a törvényhozó és a jogalkalmazó szövetséges, aki végzi a hatalmi ágak elválasztásából rá háruló feladatokat. Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a Megtorlás fogaskerekei című konferencián emlékeztetett arra, hogy 1989. június 16-án, Nagy Imre és társai újratemetésekor a Hősök terén a 6. koporsó az 1956 utáni megtorlás összes áldozatának állított emléket, és ez az esemény a kommunista rendszer morális összeomlásának szimbólumává vált. Azóta a feladat a tényfeltárás, információs kárpótlás, az áldozatok emlékének megőrzése és azoknak a megnevezése, akik a rendszer fogaskerekei voltak, részt vettek a megtorló perekben nyomozóként, ügyészként, bíróként. Ugyanakkor azok megörökítése is, akik nem vállalták a részvételt ezekben az eljárásokban.

PestiSracok facebook image

A NEB elnöke elmondta: egyes nagy pereket kutatta már a történettudomány, de az adatbázis összeállításakor kellett szembesülni azzal, hogy a hétköznapi áldozatok sorsa még jelentős részben feltáratlan. Darák Péter, a Kúria elnöke Gulyás Gergely felszólalásával összhangban kiemelte: demokratikus jogállamban elsődleges az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogalkotó és a jogalkalmazó pedig szövetségesként működik együtt. A magyar állam és a magyar igazságszolgáltatás 1956 oldalán áll, mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki - hangsúlyozta a főbíró a Kúria épületében megrendezett konferencián elmondott zárszavában.

Fotó: MTI

Polt Péter legfőbb ügyész a bűnösök megnevezésének fontosságát emelte ki. Mint mondta, éppen ez a NEB, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség együttműködésével zajló program célja. Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1958. június 16-ai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából a pénteki konferencián bemutatott adatbázist a NEB a Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve hozta létre az 1956-os megtorló perek feldolgozásának első lépéseként. Az adatbázisban 110 ezer oldalnyi iratanyag átvizsgálása alapján 126 kivégzéssel záruló per 231 halálos áldozatának, valamint sok száz nyomozónak, ügyésznek, bírónak az adatait tették közzé a perek56.hu internetes oldalon.

Az adatbázisból kiderül többek között, hogy Borbély János vett részt bíróként a legtöbb 1956 utáni megtorló jellegű halálos ítélet meghozatalában: a "mosolygó halálként" is emlegetett férfi 66 ilyen döntésnél volt az eljáró bírói tanács elnöke vagy a bírói tanács ülnök tagja. Az adatbázisban az egyes ügyek, illetve nevek alapján lehet keresni. Az ügyek a vizsgálati, ügyészi és bírói szakaszra tagolva ismerhetők meg, a mintegy 1000 rendőr, ügyész és bíró több mint felének, illetve a 231 kivégzettnek pedig az életútja is megismerhető az internetes oldalon.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.