Pesti Srácok

Ukrajna Oroszországra kenné a lembergi romapogromot is

Ukrajna Oroszországra kenné a lembergi romapogromot is

A kárpátaljai romák átmeneti tábora ellen elkövetett támadás mögött Oroszország állhat - jelentette ki Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke hétfői kijevi sajtótájékoztatóján. Szombat éjjel álarcos ismeretlenek késekkel és baseball-ütőkkel támadtak kárpátaljai magyar cigányok átmeneti táborára Lemberg külvárosában, egy 23 éves férfi életét vesztette.

A titkosszolgálati vezető szavai szerint érthető, hogy az eset (a romatábor elleni támadás) mögött valójában Oroszország állhat, jóllehet - mint megjegyezte - ez nem állítható százszázalékos biztonsággal, mert nem lenne korrekt.

-idézte Hricakot az Interfax Ukrajina hírügynökség.

PestiSracok facebook image

Az SZBU főnöke elmondta, hogy a lembergi romaellenes atrocitást a rendőrség vizsgálja, de az ügynek az SZBU is „rendkívül nagy figyelmet szentel." Mint kifejtette, a tények felületes vizsgálatából is kiderül, hogy 2014-ben Oroszországban is bejegyeztek a lembergi támadás mögött állóhoz hasonló szervezetet. A lembergi rendőrség közlése szerint a romák elleni támadást a Józan és Dühös Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai követték el, akik 16-17 éves középiskolások. Hricak szerint a romaellenes támadás célja az lehetett, hogy nemzetiségek közötti viszályt szítsanak Ukrajnában, ezért az SZBU vizsgálata annak kiderítésére irányul, hogy ki a felbujtó, és ki pénzelte az akciót.

Az ukrán hatóságok szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza ellen idén februárban elkövetett két támadás mögött is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) áll.

Szombat éjjel álarcos ismeretlenek késekkel és baseball-ütőkkel támadtak kárpátaljai magyar cigányok átmeneti táborára Lemberg külvárosában. A támadásban egy 23 éves férfi életét vesztette, három személy, köztük egy anya és 10 éves fia sérüléseket szenvedett. A halálos áldozat és a sérültek a munkácsi járási Szernye és Barkaszó magyar ajkú községek, valamint Munkács lakosai.

Forrás: MTI; fotó: kronika.ro

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.