A hollandoknak elegük lett a magukat homoszexuálisnak vagy kereszténynek valló menedékkérőkből

A holland bevándorlási hivatal (IND) ezentúl más módszerekkel vizsgálja majd az országba érkező menedékkérők szexuális beállítottságát és vallási hovatartozását, adta hírül a holland sajtó. A reformra a kulturális különbségek miatt van szükség, Hollandiában ugyanis gyakran megesik, hogy nyugati szemüvegen keresztül vizsgálják a migránsok történeteit, így túl nagy hibaszázalékkal döntenek a nemzetközi védelem megítéléséről. Mark Harbers bevándorlásügyi államtitkár szerint az IND munkatársai ezentúl hiteles történetek után fognak kutatni a menedékkérők kihallgatásakor, bár arról egyelőre nem közölt információt, hogy pontosan mit ért a személyesebb munkamódszerek alatt.

Míg Habers arról beszélt, hogy a hatóságok gyakran csaló homoszexuálisokkal és álkeresztényekkel találják szemben magukat, a holland parlament alsóháza tavaly épp amiatt fogalmazott meg kritikát, hogy az IND túl sok esetben utasítja el a valóban homoszexuális vagy keresztény rászorulókat. Hollandiába tavaly több száz vallási vagy nemi alapon üldözött személy érkezhetett, ám a magánélet védelmére hivatkozva a hatóságok nem hozták nyilvánosságra a pontos számukat, írta a De Volkskrant című holland napilap, amely szerint a homoszexuális menedékkérők zöme Afganisztánból, Irakból és Iránból származik.

A holland átvilágítási reform magyar szempontból is érdekes: tavaly a szegedi bíróság fordult az Európai Unió Bíróságához egy nigériai, magát homoszexuálisnak valló menedékkérő ügyében. A magyar fórum azt szerette volna tudni, pontosan milyen módszerekkel vizsgálható a kérelmezők szexuális beállítottsága, hiszen a nigériai ügyében kirendelt pszichológus nem igazolta, hogy a férfi a saját neméhez vonzódik. Az unió bírói fóruma akkor épp a bevándorlók alapvető jogaira hivatkozva fogalmazta meg azt a javaslatot: „A menedékkérő szexuális irányultságának meghatározása céljából nem vethető alá pszichológiai tesztnek, az ilyen teszt elvégzése ugyanis aránytalan beavatkozást jelent a kérelmező magánéletébe.”

Németországot ugyancsak sok kritika éri az állításuk szerint a saját nemükhöz vonzódó menedékkérőkkel való bánásmód miatt. Tavaly az EU Alapjogi Ügynöksége marasztalta el Berlint, amiért a hatóságok túl intim kérdéseket tesznek fel a migránsok meghallgatásakor. A németek egyébként 321 speciális ügynököt is alkalmaznak, akik gyakorlatilag a legkényesebb esetekben is ki tudják deríteni, hogy a menedékkérő igazat mond-e vagy sem.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: trud.ru