Pesti Srácok

Az emberek készen állnak az együttműködésre a robotokkal egy kutatás szerint

Az emberek készen állnak az együttműködésre a robotokkal egy kutatás szerint

Az emberek 93 százaléka elfogadná a robotoktól kapott utasításokat a munkahelyén, és kész együttműködni velük - derül ki az Oracle és a Future Workplace kutatócég közös, MTI-nek küldött felméréséből.

Fehér Csaba, az Oracle portfolió igazgatója a kutatásról elmondta, az eredmények jól mutatják, hogy az emberek nem félnek a mesterséges intelligencia használatától, a robotokkal való kapcsolattartástól, illetve a munkájuk elvesztésétől a mesterséges intelligencia miatt. Az 1320 humánerőforrás-vezető és munkavállaló megkérdezésével készített felmérés szerint a megkérdezettek készen állnak a mesterséges intelligencia (AI) használatára. A kutatásból az is kiderült, hogy jelentős különbség van a mesterséges intelligencia munkahelyi és otthoni használatának elterjedtsége között: míg a magánéletében az emberek 70 százaléka használ valamilyen AI technológiát, a hr-szakemberek csupán 6 százaléka alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és csak a munkavállalók 24 százaléka vesz igénybe valamilyen AI-megoldást a munkahelyén.

A megkérdezettek a mesterséges intelligencia legnagyobb hasznának a nagyobb termelékenységet jelölték meg. A következő 3 év távlatában a munkavállalók 59 százaléka szerint a mesterséges intelligencia növelni fogja a vállalatok működési hatékonyságát, 50 százaléka szerint gyorsabbá teszi a döntéshozatali folyamatokat, 45 százaléka szerint jelentősen csökkenti a költségeket, 40 százaléka szerint pedig jobb ügyfélélményeket tesz lehetővé. A megkérdezett hr-vezetők 27 százaléka szerint a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz a tanulásra, 26 százaléka szerint a teljesítménymenedzsmentre, 18 százalékuk szerint a bérszámfejtésre, valamint 13 százalékuk szerint a munkaerő toborzására is.

MTI; Vezető kép: Medium.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.