Pesti Srácok

Harminc éve volt az utolsó akasztás

Harminc éve volt az utolsó akasztás

Bűntörténeti dátummá lett hazánkban 1988. július 14-e, ugyanis ezen a csütörtökre eső napon hajtották végre az utolsó kivégzést Magyarországon - írja a Magyar Idők. Vadász Ernő rablógyilkost vezették bitó alá a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol az elítéltet Pradlik György hóhér és két segédje akasztotta fel.

Magyarországon az utolsó halálraítéltet 1988. július 14-én végezték ki, amikor Vadász Ernő rablógyilkost felakasztották a Budapesti Fegyház és Börtönben. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára, Bátyi Zoltán jogász, újságíró, író a Magyar Noir című blogjában írt erről.

Az éppen harminc éve történt kivégzés tényéről az MSZMP központi lapja, a Népszabadság számolt be, meglehetősen szűkszavúan. „Végrehajtották a Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei lakosra kiszabott halálos ítéletet csütörtök hajnalban.” Arról viszont bővebben is írtak, miért ítélték halálra a férfit. „A büntetett előéletű, csavargó életmódot folytató Vadász Ernő 1986. december 10-én – a szintén bűnöző L. István tiszacsegei lakossal – az utcán lesben állva várta az 53 éves J. Imrét, majd leütötte és fejbe rúgta a szerencsétlen embert. A magatehetetlen férfit tovább rugdosta, a száját egy zacskóval befogta. Nem találtak pénzt az áldozatuknál, így elvették a nála lévő fél liter pálinkát, az öngyújtóját és a személyi igazolványát. J. Imre a helyszínen meghalt. Vadász Ernő és társa ezután H. József házába tört be, ahonnan 710 forint értékben ingóságokat vitt el. Utána útjuk a Tiszacsegei ÁFÉSZ kisvendéglőjébe vezetett, ahonnan 5 ezer forintot és egy 400 forint értékű számológépet tulajdonítottak el.”

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én Vadász Ernőt előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre.

PestiSracok facebook image

A Legfelsőbb Bíróság az emberölést különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, és az első fokú bíróság halálos ítéletét helybenhagyta. A kegyelmi kérelem elutasítását követően hajtották végre a halálos ítéletet.

A Múlt-Kor című történelmi portál szerint az utolsó magyarországi ítélet-végrehajtó, Pradlik György és két segédje akasztotta fel Vadászt is. Pradlik 12 évig hivatalosan börtönőr volt, még családja sem tudta, hogy hóhér. Segédeivel sorra járta a fegyintézeteket, Budapesten kívül Vácott, Győrben, valamint a szegedi Csillagbörtönben is ő hajtotta végre a halálos ítéleteket.

A Kádár-korszak utolsó évtizedének halálos ítéleteit és kivégzéseit tanulmányozó kutató, Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék büntető kollégiumának vezetője Bátyi Zoltánnak elmondta: a halálbüntetés megszüntetését megelőző tíz évben összesen 24 embert akasztottak fel. A legfiatalabb kivégzett bűnöző 21, a legidősebb pedig 57 éves volt. A kivégzettek zömét 30 és 40 éves kora között vitték a bitó alá. A huszonnégyből mindössze ketten vették tudomásul a halálos ítéletet, a többiek mind fellebbeztek, ám valamennyien eredménytelenül.

A halálbüntetést 1990-ben alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, és eltörölte.

Magyar Idők; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.