Pesti Srácok

Még több pénz jut az oktatásra

Még több pénz jut az oktatásra

Az állam ma már felelősséget vállal az iskolák fenntartásáért, fejleszti azokat, és a pedagógusoknak is kiszámíthatóbb életpályát nyújt – hasonlította össze az elmúlt nyolc esztendő oktatási eredményeit a balliberális időszakkal az Emmi oktatásért felelős államtitkára. Bódis József a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a nemzeti kormány számára a gyermek érték, ezért 2019-ben még több támogatás jut nevelésre, oktatásra.

Minden elemében nagyobb figyelem irányul az oktatásra az elmúlt nyolc évben a balliberális kormányok időszakához képest – ezt mutatják a 2010 óta elért eredmények is. Ez már a jövő évi költségvetésben is látszik, hiszen jövőre 159 milliárd forinttal többet fordítunk oktatásra: miközben az ezzel kapcsolatos kiadások 2010-ben nem érték el az 1572 milliárd forintot, az összeg 2018-ban már meghaladja a 2000 milliárdot – nyilatkozta a Magyar Időknek Bódis József.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára hozzátette: érdemes összehasonlítani, hogy 2019-ben 587 milliárd forinttal több jut oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott, 2010-es költségvetésben.

A megfelelő tudás, képességek és kompetenciák megszerzése már óvodáskorban megkezdődik. Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepét tekintve ezért is jelentett nagy lépést 2015-ben a kötelező óvodai nevelés bevezetése hároméves kortól – idézte fel az államtitkár. Az intézkedés célja, hogy a gyermekek, köztük a hátrányos helyzetűek, minél korábbi életkorban kapcsolódhassanak be az óvodai, intézményes nevelésbe. Az eredményes iskolai teljesítmény alapja az óvodai felkészítés minősége, ezért a kormány nagy figyelmet fordít az óvodai intézményrendszer komplex és professzionális fejlesztésére – tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Bódis József úgy véli, hogy az ellenzék 2010 előtt nemcsak az oktatás területétől vont el százmilliárdokat, de a településeket is 1300 milliárdos adósságba hajszolták, részben éppen az iskolákkal összefüggésben. Az iskolák fenntartásának terhét egyszerűen a településekre hárították, ezért több száz településen zártak be iskolákat, több mint 381 helyen vonták meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét, ezzel párhuzamosan 15 ezer tanárt bocsátottak el, és elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért is.

Ezt igyekezett helyreállítani a kormány. 2010 óta pótoljuk az oktatástól korábban elvett pénzeket, és az állam ma már felelősséget vállal az iskolák fenntartásáért, fejleszti azokat, és a pedagógusoknak is kiszámíthatóbb életpályát nyújt. Jelenleg is országszerte megújulnak és épülnek az óvodák, iskolák.

– mondta a szakpolitikus.

Ismertette azt is, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra-fejlesztési Programnak köszönhetően 2014–2017 között 38,7 milliárd forintból 78 iskola újulhatott meg, amelyből 25-öt már átadtak, további 45-öt pedig várhatóan hamarosan befejeznek. Emellett ötszáz iskolát érint a most zajló iskolafejlesztési program: 2010 és 2015 között mintegy 100 milliárd forint uniós támogatást fordított a kormány erre. 527 iskola korszerűsítése 1-3 éven belül zárul le, ez 200 ezer gyereket, a tanulók 21 százalékát érinti.

A pedagógusok továbbra is megbecsülésre, párbeszédre, megújuló iskolákra és az oktatás színvonalának emelésére számíthatnak.

A pedagógiai munkát és a pedagógusok megbecsülését a polgári kormány anyagi ösztönzőkkel is segíti:

– fogalmazott az államtitkár.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.