Pesti Srácok

Merkel: a német kormánynak vissza kell térnie a munkához

Merkel: a német kormánynak vissza kell térnie a munkához

A német kormánynak a menekültügy körüli viták lezárásával vissza kell térnie a munkához - mondta Angela Merkel kancellár egy szerdai interjúban.

Az ARD országos köztelevízióban sugárzandó interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint a kancellár kiemelte: "tekintettel az emberekre, akik megválasztottak minket, sürgősen vissza kell térnünk a munkához". A kormány az első száz napja alatt sokat elért, de ez a Németországba igyekvő, az Európai Unióban máshol már regisztrált menedékkérők ügye körüli viták miatt "kissé háttérbe szorult" - mondta. Hangsúlyozta: szilárd meggyőződése, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója kitölti a 2021 őszéig tartó választási ciklust.

- mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy a vita a kormányzás természetes része, amikor három párt koalíciója vezeti az országot. Pártja, a CDU és a Horst Seehofer vezette bajor CSU viszonyát pedig mindig is az "eltérő megközelítések" jellemezték, ezt mutatják például a külföldi autósokat célzó autópályadíj bevezetése körüli viták - jegyezte meg a pártelnök-kancellár. Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer és a CSU el akarta érni, hogy feltétlenül és az érintett ország viszonyulásától függetlenül megtagadják a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain a máshol már regisztrált menedékkérőktől, hangsúlyozta, hogy a kormány politikájának irányait a kancellár határozza meg, a minisztereknek pedig igazodniuk kell ehhez.

PestiSracok facebook image

- mondta Angela Merkel. A tervezett tranzitközpontokról elmondta, hogy az embereket legfeljebb 48 órára rendőri felügyelet alá veszik, a nők és a gyermekek pedig külön elhelyezést kapnak. A 48 órás határidő a német alaptörvényből következik: két napon belül meg kell állapítani, hogy a tranzitközpontokba érkezők jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására. Ha ez nem sikerül, át kell helyezni őket a többi menedékkérőnek rendszeresített befogadóközpontokba - ismertette Angela Merkel. A megoldás az úgynevezett repülőtéri eljárás mintáját követi, ami azt jelenti, hogy a tranzitközpontokban elhelyezett menedékkérők jogilag nem tartózkodnak Németországban.

Az eljárást a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha a repülővel érkező menedékkérők közül valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt - jogilag az ország területén kívüli - helyen kell maradnia. A menekültügyi hatóság döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, az illetékes közigazgatási bíróságnak 14 napon belül döntenie kell az ügyben. Ha a jogerős döntés szerint az illető nem jogosult menedékjogi kérelem benyújtására, külföldre kell távoznia a repülőtér tranzitzónájából. A CDU és a CSU hétfőn egy három pontból álló megállapodással zárta le hetek óta húzódó vitáját, amely arról szólt, hogy miként lehet megtagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjénél - a máshol már regisztrált menedékkérőktől.

A testvérpártok egyetértésre jutottak abban, hogy a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni mindazon menedékkérők belépésének akadályozására, akiknek a menekültügyi eljárását az EU-s szabályok alapján nem Németországban kell lefolytatni, hanem abban a tagállamban, amelyben elsőként regisztrálták őket. Ezért tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes államba. Amennyiben pedig a menekültügyi eljárás lefolytatásában illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni az uniós visszaküldési szabály végrehajtását célzó együttműködés javításáról, akkor az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.