Pesti Srácok

Európa lett a kínai befektetők kedvence

Európa lett a kínai befektetők kedvence
Budapest, 2017. november 26. Ko-csiang kínai kormányfõ integet megérkezésekor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtéren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a magas rangú vendéget 2017. november 26-án. A kínai kormányfõ vezetésével tartják meg november 27-én a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttmûködési keretének (16+1) soron következõ csúcstalálkozóját a fõvárosban. Másnap, november 28-án Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetõleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfõjével. MTI Fotó: Illyés Tibor

Európa felé tolódott el idén a kínai befektetések súlypontja, a Kínából Amerikába irányuló működőtőke értéke jelentősen csökkent. Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával csökkent az első fél évben az előző hat havihoz képest - derül ki a Baker McKenzie jogi iroda nemzetközi elemzéséből.

A kínai befektetők által bejelentett új összeolvadások és felvásárlások (M&A) értéke az első fél évben Európában elérte a 22 milliárd dollárt, míg Észak-Amerikában csupán 2,5 milliárd dollár volt. A lezárult kínai működőtőke-befektetések értéke Európában 12, Észak-Amerikában pedig 2 milliárd dollár volt az idei első hat hónapban - állapítja meg a Rhodium Group független kutatócég, a Baker McKenzie megbízásából készített elemzésében.

Az Észak-Amerikába érkező kínai működőtőke-befektetések értéke 2016 második felében tetőzött 28 milliárd dolláron, az idei első fél év 2 milliárd dollárja kilencéves mélypont. Európában a befejezett OFDI-projektek értéke 2017 első felében ért a csúcsra, a Syngenta ChemChina általi, 43 milliárd dollár értékű felvásárlásának köszönhetően, a Syngenta-akvizíció nélkül számolva az idei első fél év 4 százalékos éves szintű növekedést jelent.

Európában és az Egyesült Államokban is az autóipar, az egészségügy, a biotechnológia, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások váltak a legfőbb célpontokká, az ingatlanszektor és a vendéglátás lekerült a dobogó éléről, azonban továbbra is jelentős a kínai befektetők érdeklődése ezeken a területeken.

PestiSracok facebook image

A kínai aktivitás a közép- és kelet-európai régióban is növekvő tendenciát mutat, az üzleti érdeklődés és a tranzakciók száma is folyamatosan növekszik.

Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával, 50 milliárd dollárra csökkent az idei első fél évben az előző hathavi 70 milliárd dollárról. A csökkenést első körben az okozta, hogy a kínai kormány 2016 második felében adminisztratív intézkedéseket hozott a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezésének akadályozására.

Ezt később az európai és amerikai szabályozás súlyosbította. Az Egyesült Államokban alaposabban és szigorúbban ellenőrzik a külföldről érkező tőkebefektetéseket, illetve a külföldre irányuló technológiai transzfert. Európa is figyeli a kínai terjeszkedést, és uniós szintű tárgyalások kezdődtek, hogy decemberben elindulhasson a stratégiai, nemzetbiztonságot érintő befektetésekkel kapcsolatos információmegosztási mechanizmus az országok között. Emellett Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország is felülvizsgálja a befektetéseket ellenőrző intézkedéseit.

Az idén az első fél évben Amerikában nyolc, Kanadában, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy kínai ügylet hiúsult meg a szabályozás és a politikai klíma miatt.

Észak-Amerikából korábban nem látott ütemben, 9,6 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét a kínai befektetők az első fél évben, emellett további 4 milliárd dollár értékű tőkekivonás van folyamatban a régióból. Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott, 3 milliárd dollár értékű ilyen tranzakció pedig folyamatban van.

A mostani, nyugalmi időszakot követően Kína olyan makrogazdasági környezettel szembesülhet, amely újabb beavatkozásokra ösztönözheti kormányát a tőkekiáramlás megakadályozására. A jüan jelentősen leértékelődött a dollárhoz és egyéb valutákhoz képest, a kínai hatóságok pedig alacsony szinten tartják a kamatlábakat a lassuló gazdaság felpörgetésére. A magasabb kamatlábak az Egyesült Államokban és máshol viszont a tőkekiáramlást fogják ösztönözni, ami nyomást helyez a fizetési mérleg egyensúlyára, amire Kína erre újabb és szigorúbb adminisztratív korlátozással reagálhat - írja a Baker McKenzie.

MTI, Vezető kép: MTI/Illés Tibor

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.