Pesti Srácok

Izrael lezárta a Gázai övezet személyforgalmi átkelőhelyét

Izrael lezárta a Gázai övezet személyforgalmi átkelőhelyét

Az izraeli hatóságok vasárnap reggel részben lezárták a Gázai övezet személyforgalmi átkelőhelyét Ereznél, válaszul a tűzszüneti tárgyalások elakadására és az erőszak folytatódására a határ mentén - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, az Ynet vasárnap.

A szombat éjjeli döntés elsősorban szimbolikus jelentőségű, mivel eleve igen kevesen kelnek át a határon, főként néhány segélyszervezet dolgozói, és a tilalom nem vonatkozik a humanitárius okokból Izraelbe utazókra, a kórházakba kezelésekre tartókra. A lépést Izrael válasznak szánja a március vége óta heti rendszerességgel ismétlődő péntek délutáni, határ menti erőszakos tüntetésekre. A tűzszüneti tárgyalásokon megígértekkel ellentétben ezen a pénteken is Molotov-koktélokat és házi készítésű robbanószerkezeteket dobtak a határ izraeli oldalán felsorakozott katonákra, valamint gyújtó eszközöket indítottak Izrael felé, mire a katonák válaszul megöltek két palesztint. Egyiptomi diplomaták tűzszüneti egyezményt próbálnak létrehozni a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász és Izrael között, hogy véget vessenek a majdnem naponta ismétlődő erőszaknak a gázai határnál, amely már újabb háborúval fenyeget. Az egyiptomi terv a gázai Hamász és a Ciszjordániában, Rámalláhban kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah párt megbékélését is tartalmazza, Mahmúd Abbász palesztin elnök kormányzatának kiterjesztésével a Gázai övezetre.

A rendezést nehezíti Rámalláh ellenállása, ugyanis szinte minden palesztin frakció delegált küldötteket az egyiptomi fővárosban zajló megbeszélésekre, de a Fatah tagjai bojkottálják a tárgyalásokat. Az 1993-ban megkötött oslói egyezmény szerint a Gázai övezet köztisztviselőinek fizetését elvileg Rámalláhból folyósítják az Izrael által beszedett és a palesztin hivatalos kormányzatnak átutalt vámbevételekből. A Fatah és a Hamász ellentéte miatt azonban Gázában rendre csökkentették, illetve megvonták a kifizetéseket, ami tovább nehezíti az ott élők helyzetét. Közben az övezet szomszédságában élő izraeliek a nyugalom helyreállítását követelték a határnál kormányuktól, amikor szombat este "Nem vagyunk ágyútöltelékek" jelszóval Tel-Aviv központjában tüntettek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.