Lavrov: az amerikai szankciók célja Oroszország feltartóztatása
A Moszkva elleni szankciók bevezetésével Washington egyetlen célja Oroszország feltartóztatása - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak, miután a kétoldalú tárgyalásokat követően közös sajtótájékoztatót tartott szerb hivatali partnerével, Ivica Dacsiccsal kedden Szocsiban.
Mindenki számára világos, hogy a szankciókat Oroszországgal szemben nem Szíria, nem Ukrajna, nem a Krím vagy valami más miatt vezették be, hanem azzal a szándékkal tették, hogy a rosszhiszemű konkurenciaharc módszereit alkalmazva mozdítsák előre az Oroszországi Föderáció feltartóztatásának politikáját
- mondta Lavrov. Álláspontja szerint a szíriai és az ukrajnai rendezést nem Oroszország akadályozza, hanem az arab ország esetében egyes szíriai és őket támogató erők, amelyek nem hajlandók végrehajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254-es határozatát, Ukrajna esetében pedig "az ukrán vezetés arra való képtelensége, hogy végrehajtsa a minszki megállapodás alapján rá háruló kötelezettségeket". Az orosz diplomácia vezetője így reagált Donald Trumpnak a Reuters hírügynökség számára adott interjújára, amelyben az amerikai elnök kijelentette, hogy Washington kész lenne visszavonni a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, ha az orosz fél lépéseket tenne az Egyesült Államokkal való együttműködésre Szíria és Ukrajna ügyében. Lavrov nem hagyta szó nélkül Jeremy Hunt brit külügyminiszternek a Washingtoni Békeintézetben elmondott beszédét, amelyben a Moszkva ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések kibővítését sürgette az Európai Uniótól.
Brit kollégáink meglehetősen önteltek. Egy olyan ország, amely a Brexit keretében elhagyja az EU-t, igyekszik meghatározni az EU külpolitikáját, és most kiderült, hogy London Washington orosz viszonylatban folytatott politikájában is diktálni akar
- mondta az orosz tárcavezető. Lavrov rámutatott, hogy London a salisbury-i incidensre hivatkozva sürgeti az uniós szankciók kiterjesztését, amelyet a mai napig sem vizsgáltak ki. Mint mondta, maga Hunt sem tudott válaszolni az őt faggató brit újságíróknak, amikor azt kérdezték tőle, hogy történt-e előrelépés a nyomozásban. Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került az angliai Salisbury városi kórházába. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. Június 30-án a Salisburytől 16 kilométerre fekvő Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.
A Szocsiban Dacsiccsal közösen megtartott keddi sajtótájékoztatóján Lavrov elmondta, hogy Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium különmegbízottja a "belátható jövőben" ismét tárgyalóasztalhoz ül majd Ukrajna ügyében. A két tárgyalópartner az elmúlt egy év alatt négy alkalommal találkozott egymással, a legutóbb januárban Dubajban. Szurkov akkori beszámolója szerint Volker az öbölmenti városállamban olyan tervet terjesztett elő, amely az ENSZ-erők Kelet-Ukrajnába vezénylését összekötné a minszki megállapodások politikai rendelkezéseinek végrehajtásával - ami Moszkva fő követelése. Az orosz elnöki tanácsadó teljesen megvalósíthatónak nevezte az új amerikai csomagot. Lavrov egyébként a sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy a koszovói albánok évek óta nem teljesítik a Szerbiával az EU közvetítésével, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozata alapján elért megállapodásban vállalt kötelezettségeiket. Sürgette, hogy a Koszovóban állomásozó NATO-erők és az EU jogállamiság-ügyi missziója akadályozzák meg az erőszaknak és a vandalizmusnak a szerbekkel és a vallási objektumokkal szembeni megnyilvánulásait. Szavai szerint a Balkán stabil és biztonságos jövőjét csakis az egyenjogú összeurópai együttműködés keretében lehet biztosítani, amelyet Oroszország és Szerbia is támogat. Elmondta, hogy megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök belgrádi útjának előkészítése. Ez szerb sajtóértesülés szerint november 11-én, az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából megtartandó katonai parádé alkalmából lesz várható. Lavrov kijelentette, hogy a tálibok küldöttsége részt kíván venni az afganisztáni rendezésről az orosz fővárosban szeptember 4-én megtartandó konferencián. A tárcavezető elutasította azt a feltevést, hogy Moszkva az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni terrorszervezet elleni harcra próbálja meg felhasználni a radikális afgán mozgalmat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
