Az ukrán külügyminiszter elismerte, hogy nem bántak jól a kárpátaljai magyar közösséggel
Ukrajna éveken át semmit vagy szinte semmit nem tett a magyar közösségért Kárpátalján, és ugyanez elmondható a többi nemzetiségi kisebbségről is - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Kijevben hetedik alkalommal megnyílt Euroatlanti fórum ülésén.
Az ukrán diplomácia vezetője előadásában a többi között kiemelte, Ukrajna nem folytat következetes politikát nemzeti közösségeit illetően, de - mint fogalmazott - a magyarokhoz fűződő viszonyban "erre lát valós esélyt". Hozzátette:
Magyarország nem követeli, ahogy kezdetben tette, az (oktatási) törvény módosítását. Megállapodtunk abban, hogy 2023-ig meg kell hosszabbítanunk az átmeneti időszakot a törvény alkalmazásáig
- adta hírül a liga.net ukrán hírportál.
A jelentés szerint Klimkin kifejtette:
Ukrajna állampolgárainak meg kell érteniük, hogy milyen országban élnek, ami az ukrán nyelven oktatott iskolai tantárgyak révén érhető el, de ez nem valósítható meg két év alatt.
Szerinte több tantárgy oktatható a kisebbségek nyelvén, de képtelenség, hogy az állampolgári ismereteket vagy a jogtudomány alapjait magyarul tanítsák az ukrajnai magyar iskolákban. Másfelől nem kell szorgalmazni, hogy a fizikát ukránul tanulják - mondta, hozzátéve:
úgy gondolják, a magyarokat nem szabad hátrányosan megkülönböztetni.
Ukrán hírportálok beszámolója szerint Hanna Hopko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke a fórumon felszólalva azt mondta, érti, hogy Budapest a 2020-as trianoni évfordulóig győzelmet akar és magyar autonómiát (Kárpátalján).
Azt mondom a magyaroknak, erről ne is álmodjanak. A magyaroknak soha nem lesz Kárpátalján területi autonómiájuk
- szögezte le az ukrán politikus.