Pesti Srácok

Emelkedett a japán földrengés halálos áldozatainak száma

Emelkedett a japán földrengés halálos áldozatainak száma

A legfrissebb adatok szerint negyvennégy ember halt meg a múlt heti földrengésben a Japán északi részén fekvő Hokkaidó szigetén – közölte hétfőn a japán kormány, amely szerint már nem tartanak nyilván eltűnt személyeket.

A 6,7-es erősségű földrengésben legtöbben Acuma településen haltak meg, ahol egy földcsuszamlás számos házat temetett maga alá, és utakat tett tönkre. A helyszínen még mindig negyvenezer ember – tűzoltók, rendőrök, katonák – dolgozik, hogy segítséget nyújtson a helyieknek. A természeti katasztrófa után több, mint kétezerhétszáz embert helyeztek el menedékhelyen. Szuga Josihide, a kormány főtitkára kijelentette, a kormány minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az élet a lehető leghamarabb visszatérjen a normális kerékvágásba. A politikus egyúttal óvatosságra szólította fel a helybélieket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségbeli esőzések sárlavinákat okozhatnak.

Abe Sindzó japán kormányfő vasárnap látogatott el a településre, és azt ígérte, mindent megtesz a helyreállítás érdekében. Japánt az idei nyáron természeti csapások egész sora sújtotta: a múlt hét elején az utóbbi huszonöt év legpusztítóbb tájfunja, a Dzsebi legalább tizenegy halálos áldozatot követelt az ország nyugati részén. A legsúlyosabb károk Oszaka prefektúrában keletkeztek. Szombaton a heves esőzések miatt kialakult áradások miatt huszonhétezer embernek kellett elhagynia otthonát az ország középső és északkeleti részén. Júliusban a heves esőzések, majd a szokatlan hőség több, mint kétszáz ember halálát okozták.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jiji Press

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)

‎PS Riport február 17.
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.

Magyar galamb a világ tetején

‎PS Riport 2024 január 24.
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.

Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)

‎PS Riport 2023 július 19.
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.