Pesti Srácok

Merkel-Erdogan találkozó – megmaradtak a komoly nézeteltérések

Merkel-Erdogan találkozó – megmaradtak a komoly nézeteltérések

Mélyreható nézeteltérések jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát - mondta Angela Merkel pénteken Berlinben Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott megbeszélése után. A német kancellár kiemelte, hogy a különbségek főképp a jogállamiság és az emberi jogok ügyében mutatkoznak, és ezeket mindig szóvá kell tenni, mert csak a párbeszéd vezethet el a megértésig.

Angela Merkel szerint Németországnak és Törökországnak egyaránt stratégiai érdeke a jó kétoldalú kapcsolat; a Németországban élő török közösség, a szíriai polgárháború, a migráció, a terrorizmus elleni harc, a NATO-tagság és egy sor további ügy összeköti a két országot, de a berlini és az ankarai vezetés igen eltérően gondolkodik arról, hogy miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak. A szíriai helyzettel kapcsolatban a kancellár elmondta, hogy tárgyaltak Idlíb tartomány helyzetéről – ahol nagyszabású offenzívára készülnek a szíriai kormányerők és szövetségeseik –, és német-török-francia-orosz csúcstalálkozót kezdeményeznek, amelyet reményeik szerint már októberben meg lehet tartani. A kapcsolatokat a két évvel ezelőtti törökországi puccskísérlettel miatt Törökországban letartóztatott német állampolgárok ügye is megterheli. A párbeszéd révén számos esetet sikerült rendezni, de öt német állampolgár még mindig fogságban van, és a német kormány az ő ügyükben is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb visszanyerjék szabadságukat – fejtette ki Angela Merkel, hozzátéve, hogy az ügyet a török elnökkel szombaton tartandó újabb megbeszélésen is napirendre veszik. Arról a török követelésről, hogy minősítsék terrorszervezetnek a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmát, elmondta, hogy a PKK betiltott szervezet Németországban, a Gülen-mozgalom kérdésében pedig a német szerveknek további információkra van szükségük a döntéshez.

Angela Merkel arról is szólt, hogy Berlin és Ankara egyaránt elkötelezett az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtásában. A politikus hangsúlyozta, Németországnak az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen, és gazdaságilag is erős. Recep Tayyip Erdogan köszönetet mondott Németországnak a Szíriából a hazájába menekült emberek ellátásának támogatásáért, és kiemelte, hogy elsősorban a gazdaság területén kell erősíteni az együttműködést. A török államfő szerint a német félnek tiszteletben kell tartania a független török igazságszolgáltatás döntéseit és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját. Így Törökország továbbra is követeli a puccskísérlettel összefüggésben terrorizmussal gyanúsított, Németországban tartózkodó személyek és a több ezer PKK-tag kiadatását. Azt is elvárják, hogy adják át a török hatóságoknak a Cumhuriyet című lap Németországba menekült volt főszerkesztőjét, az államtitkokat kiszolgáltató ügynök Can Dündart. Angela Merkel erről azt mondta, nem titok, hogy Can Dündar ügyében sem egyeznek a vélemények. Arról, hogy sajtójelentések szerint Recep Tayyip Erdogan a tájékoztató lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Can Dündar megjelenik, a kancellár kiemelte: az újságíró maga döntött úgy, hogy nem vesz részt a sajtóeseményen.

Tüntetések Németországban Erdogan látogatása miatt

PestiSracok facebook image

A tájékoztatóról a német szövetségi bűnügyi hivatal emberei kikísértek egy Németországban dolgozó ellenzéki török újságírót; Ali Yigitet azért távolították el a kancellári hivatalban tartott rendezvényről, mert hirtelen, látványos mozdulatokkal felvett egy trikót, amelyen törökül a Szabadságot az újságíróknak-felirat állt. Steffen Seibert kormányszóvivő az intézkedést magyarázva a Twitteren azt írta, hogy a kancellári hivatalban ugyanazt az elvet érvényesítik, mint a Bundestagban: vendégeknek tilos a demonstráció vagy a politikai véleménynyilvánítás egyéb formája, teljesen függetlenül attól, hogy mennyire jogos az adott ügy. Recep Tayyip Erdogan csütörtökön érkezett Németországba Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök meghívására. Steinmeier még a júniusi törökországi elnökválasztás előtt bejelentette, hogy meghívja hivatalos látogatásra a következő török államfőt, bárki is nyeri meg a választást. A szövetségi elnök egy pénteki lapinterjúban kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan háromnapos útja nem a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának jele. Mint mondta, ettől még messze vannak, de a jó viszony helyreállítása megkezdődhet az elnöki vizittel. A látogatás hivatalos programjának csúcspontja egy díszvacsora a szövetségi elnök hivatalában, a berlini Bellevue palotában Recep Tayyip Erdogan tiszteletére. Az ankarai vezetés tevékenysége iránti kritika jeleként számos vezető német politikus lemondta részvételét, és nem lesz ott Angela Merkel sem. Recep Tayyip Erdogan szombaton a kancellári hivatalban Merkellel egy munkareggelin folytatandó újabb tárgyalás után Kölnbe utazik, ahol felavatja a török állami vallásügyi hivatallal szoros kapcsolatban álló németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója új központi imahelyét, egy több, mint ezerkétszáz férőhelyes dzsámit. A török elnök látogatását számos tiltakozó megmozdulás kíséri, Berlinben kilenc tüntetést jelentettek be. A rendőrség nagyszabású intézkedésekkel, ötezer ember mozgósításával biztosítja a látogatás programjait és a demonstrációkat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.