Oszkó most már rendkívül tisztán látja a gazdasági helyzetet – pénzügyminisztersége során ez nem így volt
Interjút adott a Vasárnapi Híreknek Oszkó Péter, a Bajnai-kormány korábbi pénzügyminisztere. Szerinte néhány évig maradhat fenn az évi 4 százalékos gazdasági növekedést segítő konjunktúra - írta meg a hvg. Azt azonban nem tette hozzá, hogy pénzügyminisztersége idején sajnos nem látta ennyire tisztán a gazdasági helyzetet, most viszont már nála van a bölcsek köve.
A kegyelmi állapotnak két oka van. Az egyik, hogy a pénzügyi válságot pénznyomtatással kezelték nagy jegybankok, ami főként a hozzánk hasonló nyitott, külső adósságokkal rendelkező kis gazdaságok számára jelentett könnyebbséget. Ezért kedvezőek az adósságfinanszírozási költségek, és ezért lehetnek alacsonyan a kamatok. A másik ok az uniós források nagy mennyisége. A kétoldali forrásbőség meglátszik a magyar gazdaság teljesítményén. A pénzbőség politikájából lassan visszalépnek a jegybankok, az érzékenyebb gazdaságok, Törökország, Brazília már most negatívan reagálnak. A Magyarországhoz hasonló helyzetű országokat is megviselheti a forrásbőség visszafogása
- jegyezte meg Oszkó Péter a Vasárnapi Híreknek.
A volt pénzügyminiszter azt mondta: az unióban sem rózsás a helyzetünk, a kormány hatalompolitikai taktikázása nem könnyíti az új költségvetés tárgyalási pozícióit, és még a fejlesztési pénzek korábbi „laza” kezelésének is lehetnek költséges következményei. Mindkét körülményben várható tehát kedvezőtlen változás. A globális folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, az uniós forrásoknál azonban befolyásolhatjuk az eredményt. Kérdés, mi a prioritás: az európai pártcsaládok átrendezésére irányuló próbálkozás, vagy az ország jó tárgyalási pozíciója.
A volt pénzügyminiszter nemcsak valószínűségnek, hanem szinte bizonyosságnak nevezte, hogy az Orbán-kormány a Brüsszellel vívott csata közben keleten keres forrásokat. Oszkó szerint az illúzió, hogy ezeknek az országoknak nincsenek politikai feltételeik. Oroszországnak egyértelműen vannak. Kína pedig kemény pénzügyi feltételekkel köt stratégiai megállapodást. Ez olyan szuverenitás-feladással járhat, amely bőven meghaladja az uniós politikában is előforduló szintet. Illúzió, hogy jobb üzleteket lehet kötni keleten. Ha a paksi beruházás épp abban az időszakban kezdődik, amikor a forrásbőség visszaesik, akkor ez mentőövszerű hatással járhat, de közben olyan függőségi helyzetet okoz, amelyet utána évtizedekig nyög az ország.
Forrás: hvg.hu; Fotó: MTI
