Pesti Srácok

Régi terv, hogy Brüsszel átvegye a határőrizet jogát

Régi terv, hogy Brüsszel átvegye a határőrizet jogát

Brüsszel már három éve készül arra a lépésre, hogy átvegye a határvédelmet a tagállamoktól - ezt bizonyítja a Financial Times egy 2015-ös cikke az Origo szerint. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben Brüsszel akarja megmondani, kit enged be az Európai Unió területére és kit nem. E szerint pedig Magyarország sem dönthetne arról, hogy a magyarok kikkel éljenek együtt, kiket fogadjanak be. A magyar kormány nem enged a nyomásnak.

Angela Merkel német kancellár a múlt héten jelentette ki a Bundestagban, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyeknek külső határuk van, nemzeti hatásköröket kellene átadniuk a Frontexnek (azaz az EU határvédelmi ügynökségének), hogy azokat a határvédelemben átfogó hatáskörrel ruházzák fel.

A javaslat szerint nem a tagállamok döntenék el, hogy kit engednek be az országokba, hanem az Európai Unió.

Az Origo rátalált a Financial Times egy három évvel ezelőtti cikkére, amelyből világosan kiderül, hogy Brüsszel már három évvel ezelőtt, a bevándorlási válság első évében el akarta venni a határőrizet jogát a tagállamoktól.

PestiSracok facebook image

- fogalmaz a portál.

A cikkben az Origo szerint szó szerint szerepel az, hogy az Európai Bizottság a nemzeti kormányok akarata ellenére is kitelepítheti az erőit. A brit lap cikke kísértetiesen egybevág Angela Merkel mostani nyilatkozatával, ami arra utal, hogy több éves terv a határőrizet átvétele a nemzetektől.

Erről a veszélyről beszélt Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában, majd hétfőn a Parlament üléstermében is.

A magyar miniszterelnök világossá tette: most magyar rendőrök és katonák, magyar hazafiak védik a határainkat, ők jelentik a védőpajzsunkat, és mi a kapukulcsot, a határőrizet jogát nem fogjuk átadni olyan zsoldosoknak, akik a migrációt menedzselni, megszervezni akarják - emlékeztet a portál.

Vezető kép: ADF

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.