Pesti Srácok

Rogán: A bevándorláspárti többség egy utolsó, kétségbeesett támadást indít Magyarország ellen

Rogán: A bevándorláspárti többség egy utolsó, kétségbeesett támadást indít Magyarország ellen

A bevándorláspárti többség egy utolsó, kétségbeesett támadást indít Magyarország ellen - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Piknik elnevezésű találkozó előtt újságíróknak. Rogán Antal közölte: a találkozón Orbán Viktor miniszterelnök arról beszél majd, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb eseménye a 2019-es európai parlamenti választás lesz Európában, amelynek témája a bevándorlás.

- mondta.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott.

Hozzátette: az EP bevándorláspárti többsége nem hajlandó tudomásul venni az emberek véleményét, és nem fog engedni a következő hónapokban sem.

- mondta Rogán Antal.

A jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló dokumentum keddi brüsszeli tárgyalásáról a miniszter kifejtette: mindegy, milyen döntés születik az EP-ben, mert a bevándorláspárti többségnek a véleménye egyre kevésbé számít. Az számít, hogy a 2019. májusi EP-választáson mit fognak mondani az emberek - húzta alá.

Rogán Antal szerint az EP-ben a "banánköztársaságokra jellemző" képtelen helyzet alakult ki: a tartózkodó szavazatokat megpróbálják "elfelejteni" azért, hogy a bevándorláspártiak többséghez jussanak.

- jelentette ki.

Hangsúlyozta: Magyarországnak vissza kell utasítania azt a nyomást, amelyet a bevándorláspárti politikusok megpróbálnak kifejteni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a találkozó előtt azt mondta: az EP-választáshoz közeledve láthatóan élesedik a bevándorlásról szóló vita, egyértelműbbé válik, hogy kik vannak a bevándorlás mellett és ellene.

- tette hozzá.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette: a Sargentini-jelentés "hemzseg a bornírt, hazug állításoktól". Példaként említette, hogy a jelentés az európai értékeket veszélyeztető döntésnek tekinti, hogy az EU-országok döntő többségében már működő közigazgatási bíráskodás lehetőségét Magyarországon lehetővé tette az Országgyűlés.

- jegyezte meg.

Szájer József fideszes EP-képviselő pedig így fogalmazott:

A politikus a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés keddi brüsszeli vitájára utalva hozzátette:

- jegyezte meg.

Forrás: MTI; Fotó: Varga György/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.