Trump Oroszország és Kína felé taszíthatja Németországot
Minél tovább marad hivatalban Donald Trump amerikai elnök, annál nagyobb a veszélye annak, hogy teret nyernek az Amerika-ellenes erők Németországban, és Oroszország, valamint Kína karjaiba taszítják az országot - vélekedett Wolfgang Ischinger tekintélyes német diplomata egy hétfőn megjelent interjúban.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Németország volt washingtoni nagykövete a Reuters hírügynökségnek adott interjút néhány nappal a Welt in Gefahr (Veszélyben a világ) című könyve megjelenése előtt, amelyben felszólítja a németeket, hogy Trump miatt ne mondjanak le az Egyesült Államokról, továbbá felszólítja Németországot, hogy vállaljon nagyobb globális felelősséget.
Minél tovább marad Trump hivatalban, annál nehezebb lesz szembenézni azokkal, akik Németországban és Európa más államaiban a vietnami háború óta azzal érvelnek, hogy el kell vágni a köteléket, amely bennünket az erőszakos Amerikához köt
- mondta Ischinger.
"Sokkal nehezebb lesz a német kormánynak, hogy tartsa az irányvonalat és megőrizze ezt a viszonyt" - tette hozzá. "Azokat az erőket pedig, akik szorosabb kapcsolatot kívánnak Oroszországgal vagy Kínával, ez felbátoríthatja".
Amióta Trump tavaly januárban elfoglalta hivatalát a Fehér Házban, kivezette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, felmondta az Iránnal megkötött nemzetközi atomszerződést és azzal fenyegetőzött, hogy kilép a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO).
Trump többször is rátámadt Németországra a kereskedelmi többlete és az alacsony védelmi költségek miatt, aggodalmakat ébresztve abban az országban, amely régóta Amerikát tartja Európán kívüli legközelebbi szövetségesének, valamit biztonsága és védelme védőbástyájának.
A Pew amerikai közvélemény-kutató intézet szerint csupán a németek 35 százalékának van kedvező véleménye a Trump vezette Amerikáról. A német Körber Alapítvány által elvégzett felmérés szerint a németek nagyobb külpolitikai problémának tekintik Trumpot, mint Észak-Korea, Oroszország vagy Törökország tekintélyelvű vezetőit.
Emiatt több német politikus arra szólítja fel a kormányt, hogy fűzze szorosabbra a kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel, két olyan tekintélyelvű nagyhatalommal, amelynek az értékei eltérnek a Németország által hét évtizede - amióta amerikai segítséggel újjáéledt a háború hamvaiból - épített liberális demokrácia értékeitől. Angela Merkel német kancellár, a transzatlanti kapcsolatok eltökélt híve - ellenállt ennek a törekvésnek.
Ischinger különösen aggasztónak találja, hogy Trump külpolitikai eszközként használja a szankciókat, és azzal fenyegetőzik, hogy megbünteti az Északi Áramlat 2. gázvezeték építésének orosz tervében érdekelt német és más vállalkozókat.
Ha az amerikai szankciókat az Északi Áramlat 2. megakadályozására használják, annak hatásai megmérgezik a transzatlanti kapcsolatokat
- jelentette ki a diplomata.
Ischinger dicsérte Merkelt, amiért nyíltan síkra száll amellett, hogy Németországnak nagyobb függetlenségre van szüksége, de hangsúlyozta, hogy itt az ideje, hogy a szavait tettekre váltsa.
Nem ott tartunk, ahol kellene. Sőt, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években visszaléptünk
- mondta Ischinger.
"Nem elég kijelenteni, hogy nagyobb felelősséget akarunk viselni... Viselnünk kell ennek a költségvetési következményeit is" - vélte Ischinger, aki szerint a jelenlegi négyéves kormányzati ciklus alatt a védelmi kiadásokat 10-15 milliárd euróval kellene növelni, ha eleget akarnak tenni az alapvető követelményeknek.
Forrás: MTI; Fotó: Politico
