Pesti Srácok

Varga Mihály: Újabb 4,5 milliárd jut a bölcsődék fejlesztésére

Varga Mihály: Újabb 4,5 milliárd jut a bölcsődék fejlesztésére
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztere 2018.04.04. Fotó: Horváth Péter Gyula

Új önkormányzati bölcsődék és minibölcsődék létesítésére, valamint a meglévő férőhelyek bővítésére 4,5 milliárd forintos kerettel újabb pályázati felhívás jelent meg – jelentette be a pénzügyminiszter pénteken Budapesten. Varga Mihály a II. kerületi Budagyöngye Bölcsőde és Korai Fejlesztőben tartott sajtótájékoztatón közölte, a pályamunkákat 2019. március 18-ig lehet benyújtani az államkincstárhoz, de az idén november 30-ig beérkező dokumentációk elbírálása év végéig megtörténik, így jövő év januárjában a fejlesztéseket el lehet kezdeni.

A korábbi pályázatoknak köszönhetően hetven településen indultak bölcsődefejlesztések – emelte ki beszámolójában a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy az utóbbi nyolc évben bővültek a családtámogatásra elköltött források is: míg 2010-ben a GDP 3,5 százalékát, addig 2018-ban 4,7 százalékot fordította ezekre a célokra a kormányzat. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a gazdaság jó teljesítménye a következő években is lehetőséget ad a kormánynak ezekre a fejlesztésekre. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, a kabinet célja egy rugalmas, többszereplős és a családok igényeihez jobban igazodó bölcsődei rendszer kialakítása. Kiemelte, hogy a kormány eddig bölcsődei és óvodai fejlesztésekre összesen száztízmilliárd forintot költött, és arányaiban soha nem volt annyi férőhely, mint ma. A cél az – tette hozzá –, hogy 2020-ra hatvanezer férőhely legyen a három év alatti gyermekeknek, hiszen azt látják, hogy a családok részéről van igény erre.

Az államtitkár kitért arra is, a kisgyermeket nevelők bérét az elmúlt években jelentősen emelte a kormány. Ez felsőfokú végzettségűek esetén átlagosan hatvanhárom, a középfokú végzettségűeknél pedig negyvennégy százalékos emelést jelent. Az intézkedések hatásai már látszanak, mivel egyre több a magasan képzett bölcsődei szakember – tette hozzá. Novák Katalin jelezte azt is, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester arról beszélt, a kerületben évek óta emelkedik a gyermeklétszám, ami szerinte jó visszajelzés, hogy az itt élők hisznek a jövőben és jól érzik magukat a jelenben. Mint mondta, a kerületben az utóbbi tíz évben két új bölcsőde és három új óvoda épült, és minden ilyen intézményt akadálymentesítettek. A fejlesztésekre hárommilliárd forintot költöttek – tette hozzá. Kitért arra is, hogy augusztustól illetménypótlékot vezetett be a kerület a kisgyermeket nevelőknek.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?