Pesti Srácok

A Krímről álmodik az ukrán külügyminiszter

A Krímről álmodik az ukrán külügyminiszter

Oroszország tízezreket telepít be az általa Ukrajnától elcsatolt Krímbe, hogy kiszorítsa onnan a helyi lakosság Ukrajna-párti részét, a félsziget pedig folyamatosan hanyatlik az orosz megszállás alatt – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter csütörtökön Kijevben Miroslav Lajčákkal, a szlovák külügyi tárca vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Klimkin szavai szerint az orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten az emberek félnek egymással beszélgetni az utcán, mert bárkit éjjel vagy nappal letartóztathatnak. Eközben Oroszország emberek tízezreit kezdte el átköltöztetni saját régióiból a félszigetre, hogy kiszorítsa onnan azokat, akik a Krím felszabadításáról álmodoznak – mondta a miniszter. Klimkin kiemelte, hogy a Krím gazdaságának nincs esélye a fejlődésre, amíg az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben vannak, márpedig azok még fennmaradnak, az Egyesült Államok részéről tett legutóbbi, a Krímmel foglalkozó nyilatkozat pontosan ezt mutatja – fűzte hozzá. A politikus hozzátette, hogy emellett Oroszország nem képes megoldani a félsziget természeti problémáit, sőt, ökológiai katasztrófát okozott a megszállt területen. Klimkin leszögezte: a Krím az orosz megszállás alatt folyamatosan hanyatlik, ezért meg van győződve arról, hogy vissza fog térni Ukrajnához. Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságot Oroszország 2014 márciusában katonailag megszállta, majd egy helyi, törvénytelenül kiírt és szabálytalanul megrendezett népszavazás nyomán még abban a hónapban elcsatolta Ukrajnától. A félsziget Oroszország által végrehajtott annektálását a világ államainak döntő többsége – beleértve a NATO és az Európai Unió tagországait – nem tartja törvényesnek.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!