Pesti Srácok

Emmi: Magyarország az uniós átlagnál többet költött oktatásra 2016-ban

Emmi: Magyarország az uniós átlagnál többet költött oktatásra 2016-ban

Magyarország az európai uniós átlagnál többet költött oktatásra 2016-ban: a GDP 4,9 százalékát fordította rá, a teljes közkiadásokra vetítve ez az arány 10,5 százalék - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára kedden az Európai Bizottság által közzétett Education and Training Monitor 2018 kiadványra hivatkozva.

Maruzsa Zoltán elmondta, az Európai Unió országainak teljesítményét összegző jelentésben megállapították, hogy Magyarországon vonzóbbá vált a pedagóguspálya, és 2017-ben tovább nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben, különösen az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok körében. A gyógypedagógiai szakon a növekedéshez hozzájárult, hogy míg korábban csak Budapesten volt ilyen képzés, tavaly már hét helyre lehetett jelentkezni az országban, emellett pedig kiterjesztették a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is erre a szakra - jegyezte meg Maruzsa Zoltán.

A kiadványban pozitívumként emelték ki továbbá a pedagógusok béremelését, valamint az óvodai nevelés terén elért eredményeket - tette hozzá a helyettes államtitkár. Utóbbival kapcsolatban ismertette, Magyarországon a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka jár óvodába, ez magasabb az uniós átlagnál. A roma gyerekek óvodai részvétele pedig közelít az országos átlaghoz, így EU-s szinten az egyik legmagasabbnak, a régió tagállamai között pedig a legmagasabbnak számít. Közölte, a jelentésben pozitívan nyilatkoztak az érettségi feltételeként bevezetett közösségi szolgálatról, valamint a környezettudatosságra épülő programokat megvalósító iskolák egyre növekvő számáról.

Maruzsa Zoltán elmondta: az Európai Bizottság felhívta rá a figyelmet, hogy 10 éven belül jelentős számú pedagógus vonul nyugdíjba. Ezt a minél vonzóbb életpálya kialakításával szeretnék orvosolni - emelte ki. Beszámolója szerint javasolták azt is, hogy csökkenteni kellene az iskolák közötti teljesítménybeli különbségeket. Ezt a célt szolgálta egyebek mellett az iskolák átvétele az önkormányzatoktól állami fenntartásba - mondta a helyettes államtitkár.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: 108.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.