Pesti Srácok

Orbán: Ma van szuverenitásunk, erős gazdaságunk, határok feletti összetartásunk (FRISSÍTVE)

Orbán: Ma van szuverenitásunk, erős gazdaságunk, határok feletti összetartásunk (FRISSÍTVE)

Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél, a néhai miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen.

A kormányfő Tisza Istvánt ízig-vérig nemzeti politikusnak nevezte, aki nem osztályok, nem úri klikkek, nem ideológiák, nem pénzügyi csoportok, hanem a teljes magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, és minden magyar kortársánál pontosabban értette Magyarország, a monarchia és Európa helyzetét.

- jelentette ki Orbán Viktor.

PestiSracok facebook image

- mondta. Hozzátette, a magyarok nem voltak abban a helyzetben, hogy a sok rossz döntés árnyékában jó döntést tudjanak hozni,

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma is a világpolitika átrendeződésének éveit éljük, ma is hódítanak önveszélyes eszmék, és nincs hiány "a másnapi címoldal horizontján gondolkodó" európai vezetőkből sem.

- mondta Orbán Viktor.

- jelentette ki a kormányfő. Szavai szerint Tisza István azzal az elhatározással lépett a politika pástjára, hogy legalább egy építőkövet tudjon vinni a magyar nemzet jövőjének megalapozásához.

- fogalmazott, hozzátéve, hogy jó néhány építőköve még egy évszázad után is itt van abban a talapzatban, amelyre a magyar nemzetet építik. A miniszterelnök azt is mondta, hogy az őszirózsás puccsal hatalomra jutott ellenfelei Tisza Istvánnak még a halálával sem tudtak mit kezdeni.

- fogalmazott, megjegyezve, sem Tisza, sem pedig az ország nem akart olyanná válni, mint amilyennek "a vörös gróf és kompániája" szerették volna látni. A kormányfő kiemelte, Károlyiék a hatalmat akarták, de nem tudtak felemelkedni a magyar néphez, miután pedig a pesti utca és vélt nyugati szövetségeseik is cserben hagyták őket, már egyenes út vezetett nekik Kun Béla cellájáig.

A beszéd után Orbán Viktor és Kövér László házelnök koszorút helyezett el Tisza István szobránál, majd imát mondott Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Gróf Tisza István 1903-1905, majd 1913-1917 között töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét. Az őszirózsás forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtte agyon négy katonaruhás fegyveres.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.