őszirózsás forradalom
Százkét éve kaparintotta meg a hatalmat az országromboló Károlyi Mihály (Karantén-vlog)
1918. október végén nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarság a vesztes oldalon fejezi be az I. világháborút. Nyitva volt az út Trianonig, azonban belülről is olyan sírásók segítették a nyugati bosszúállók munkáját, mint Károlyi Mihály, a baloldal ünnepelt hőse, akinek sem politikai érzéke nem volt, de esze sem sok. Az antant legyőzte a központi hatalmakat, Károlyi pedig amondó volt, hogy ha antantbarátnak mutatkozik, akkor nem lesz itt semmi baj. Lett. A rövid, ám dicstelen tündöklést a Tanácsköztársaság vérzivatara, majd a trianoni békediktátum követte, Károlyinak viszont később sem esett le, hogy utópikus és esztelen politikája mennyi segítséget nyújtott a magyarság megalázásában. A sírt megásták, az elítélt azonban nem dőlt bele a gödörbe; Magyarország életben maradt, a marxista tanokon felbuzdult Károlyi viszont sosem értette meg, hogy miben vett részt, és később is a kommunisták szekerét tolta. A Karantén az őszirózsás forradalmon kívül nem hagyta ki a Párbeszéd országbezáró hakniját, akik a nyugdíjasoktól meg akarták tagadni a tömegközlekedést, de a magyarázkodó Korózs Lajos is terítékre kerül műsorunkban. A saját fizetését 54 százalékkal emelni kívánó, de pénztelenség miatt sírdogáló Őrsi Gergely ugyancsak méltán kap néhány csípős gondolatot a Karanténtól, ahogy a soviniszta, magyargyűlölő ukrán politika is megihlette a vlogot. Tartsatok ma is velünk, nézzétek meg videónkat!
Tisza István, akit a történelmi Magyarországgal együtt öltek meg
Magyarország első világháború utáni sorsában ha nem is a legrosszabb, de az egyik legrosszabb forgatókönyv valósult meg. A cseh, a román és a szerb területi étvágy jóval többet akart, mint amennyit koncként dobtak nekik, de az országunkat így is katasztrófa érte. A nagy háborúban emberéletekben, gazdaságilag és közérzetileg is kivérzett országról leszaggatták a területe kétharmadát és lakossága többségét. Utóbbiak közt több, mint hárommillió magyart kényszerítettek idegen, kifejezetten magyargyűlölő elnyomás alá. Egyetlen háborús vesztest sem ért ilyen fokú megtorlás, ezért a magyarokat érthető módon azóta is foglalkoztatja a kérdés: elkerülhető lett volna-e a teljes összeomlás. Erről is szó volt az Országházban a Tisza István halálának századik évfordulóján rendezett konferencián.
Orbán: Ma van szuverenitásunk, erős gazdaságunk, határok feletti összetartásunk (FRISSÍTVE)
Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél, a néhai miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen.
Kásler a száz éve elhunyt Tisza Istvánról: Nem értették meg, de nagyságát mindenki elismerte
Gróf Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülést a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány hétfőn Budapesten. Az esemény fővédnöke, Boross Péter korábbi kormányfő azt mondta, a konferencia feladata, hogy helyreállítsa a tisztességes és tárgyilagos felfogást az oktatásban. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az emlékülés védnöke úgy fogalmazott, hogy Tisza István "talpig férfi" volt: szellemileg és fizikailag egyaránt alkalmas személy, aki egész élete során fejlesztette adottságait. A gróf miniszterelnöknek sok ellensége akadt a baloldalon, köztük a magyar könyvtáraknak mai napig nevet adó kommunista, Szabó Ervin, aki egyenesen merényletet is próbált szervezni ellene. Az ördögi tervről a PestiSrácok.hu írt tényfeltáró cikket, amely ITT olvasható.
Tizennyolc – Magyarország összeomlása
A kommunikációs csatornák uralása, a tömeg célzott felheccelése a köztük mozgó ügynökök által a törvényes kormány ellen, béke, szabadság, egyenlőség és jólét ígérgetése, áldozatpózba helyezkedés, majd az emberek további manipulálása a mártírkodással – ezek voltak a felfordulás előidézésének és a rend megdöntésének kulcsai. Miután mindezekkel sikerült a hatalomátvétel, a megdöntött törvényes rend emberei ugyanoda kerültek, mint a nép, amely hatalomba segítette a felforgatókat: a proletárdiktatúra elszenvedői közé. És kiderült, hogy az aktivisták, akik az egész mögött álltak, és hirtelen az ország irányítóivá váltak, kicsinyes, gonosz kóklerek, akik mindent tönkretesznek maguk körül, mert csak addig tart a tudományuk, amíg rombolni kell.Ajánljuk még
Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke Antallról, Csurkáról és a titkos paktumról a Polbeatben
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
