Kásler a száz éve elhunyt Tisza Istvánról: Nem értették meg, de nagyságát mindenki elismerte
Gróf Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülést a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány hétfőn Budapesten. Az esemény fővédnöke, Boross Péter korábbi kormányfő azt mondta, a konferencia feladata, hogy helyreállítsa a tisztességes és tárgyilagos felfogást az oktatásban. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az emlékülés védnöke úgy fogalmazott, hogy Tisza István "talpig férfi" volt: szellemileg és fizikailag egyaránt alkalmas személy, aki egész élete során fejlesztette adottságait. A gróf miniszterelnöknek sok ellensége akadt a baloldalon, köztük a magyar könyvtáraknak mai napig nevet adó kommunista, Szabó Ervin, aki egyenesen merényletet is próbált szervezni ellene. Az ördögi tervről a PestiSrácok.hu írt tényfeltáró cikket, amely ITT olvasható.
Boross Péter az eseményen úgy vélekedett, hogy változatlanul nincs rend a kulturális közéletben, ezért minden jó szándékú magyar kötelessége, hogy segítse annak létrehozását. 1945 után hazugságokat pumpáltak a fejekbe, és ez a tudatot romboló, ártó szellemiség túl hosszú időt kapott - közölte. Boross Péter hangsúlyozta, történelmi személyiségek megítélésekor azt az alapelvet szükséges szem előtt tartani, hogy bár lehet, tudták, mit kellett volna tenniük, de úgy cselekedtek, ahogyan lehetséges volt. Tisza Istvánnak talán nem kellett volna távoznia posztjáról a háború alatt - mondta a korábbi miniszterelnök, megjegyezve: IV. Károly nem volt akkora tekintély, mint Ferenc József.
Hit és ráció egyensúlya
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az emlékülés védnöke úgy fogalmazott, hogy Tisza István "talpig férfi" volt: szellemileg és fizikailag egyaránt alkalmas személy, aki egész élete során fejlesztette adottságait. Nem értették meg, de nagyságát mindenki elismerte - jelentette ki. Protestáns ősnemes volt, aki a magyar hagyományokat és a keresztény értékeket követte. Bátran és lovagiasan viselkedett, szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot, felelősséget vállalt a nemzetért - sorolta Kásler Miklós. A néhai miniszterelnöknek meggyőződése volt, hogy a megismerésnek korlátai vannak, ugyanakkor megtalálta a hit és a ráció egyensúlyát - tette hozzá. A miniszter kitért arra, hogy Tisza István és Ady Endre költő rossz véleménnyel volt egymásról. Károlyi Mihály néhai miniszterelnökhöz viszonyítva pedig egészen más jellem volt Tisza István. Kásler Miklós azt mondta, utóbbi úriemberként viselkedett, míg Károlyi Mihály provokálta őt.
Liberális és konzervatív
Varga Benedek, a házigazda Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében azt hangoztatta, hogy az egykori kormányfő egyszerre volt liberális és konzervatív. Gondolkodását áthatotta a nemzetközpontúság - tette hozzá. Tisza István úgy gondolta, a nép érdekeit nem biztos, hogy a nép képviseli a legjobban - idézte fel. Azt mondta, a néhai miniszterelnök elképesztő szakember volt, képzettsége, világlátottsága kiemelkedett. Maruzsa Zoltán Viktor köznevelésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy Tisza István emlékezete száz éve töretlen: olyan karizmatikus volt, hogy minden kornak viszonyulnia kellett alakjához. Az 1945-1990 közötti időszakban a kommunista hatalom a háború felelőseként láttatta a néhai miniszterelnököt. Ady Endre szavait idézték róla: "vad, geszti bolond" - mutatott rá. Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy Tisza István korának ügyei sokszor egybeesnek a ma problémáival, és a mostani kérdésekre gyakran az ő gondolatai adják meg a választ.
Szimbolikus halála volt
Gróf Tisza István, aki 1903-1905, majd 1913-1917 között Magyarország miniszterelnöki tisztségét töltötte be, 1861. április 22-én született Pesten. Politikuscsaládban látta meg a napvilágot. Apja, Tisza Kálmán 1875-től 1890-ig állt a kormány élén - a mai napig nem volt olyan miniszterelnök, aki ennél hosszabb időt töltött volna hivatalban. Tisza István a debreceni református kollégiumban érettségizett, majd német egyetemeken tanult jogot. Húszévesen már megyei tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban pedig országgyűlési képviselővé választották, és hamarosan a Szabadelvű Párt vezéregyénisége lett. Az obstruáló parlamenti ellenzékkel vívott harcával elnyerte I. Ferenc József osztrák császár, magyar király rokonszenvét, aki 1903 novemberében őt bízta meg kormányalakítással. A helyzeten azonban csak átmenetileg tudott úrrá lenni, és javaslatára a király 1904 végén feloszlatta az Országgyűlést. Az új választásokon az egyesült ellenzék győzött, ezt követően Tisza István 1906-ban feloszlatta pártját, visszavonult a politikától. A koalíciós kormány bukása után, 1910-ben újjászervezett Nemzeti Munkapárt fölényes győzelmet aratott a választásokon. Ettől kezdve ténylegesen ő irányította a politikát: 1912. május 23-án házelnökként új házszabályt szavaztatott meg, miközben az utcán tízezrek tüntettek a kormány ellen. A parlamenti ellenzéket is kemény kézzel zabolázta meg: mivel a hadsereg reformját elengedhetetlennek tartotta, 1912. június 4-én karhatalommal vezettette ki az obstruáló képviselőket. Tisza István 1913-tól állt ismét a kormány élén. Kezdetben a háború ellen volt, mert felkészületlennek tartotta az országot. A világháborút kirobbantó szarajevói merénylet után feladta tartózkodó attitűdjét, és minden erejét a háborús célok szolgálatába állította. A Ferenc József halála után, 1916-ban trónra kerülő IV. Károly nem rokonszenvezett vele, és 1917 júniusában felmentette. A háború végére a régi rend jelképének számított, kétszer is rálőttek az utcán. Az őszirózsás forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtte agyon négy katonaruhás fegyveres. Szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország, halálával egy időben omlott össze a nevével szorosan összeforrt dualista állam.
