Pesti Srácok

Szabadfogás: Itt az új stílusvita – szabad-e hüllőnek nevezni egy őskomcsit?

Haláli hüllők? Ezt mondani bárkire? – kérte ki magának a 24.hu újságírója, Nagy József a Szabadfogásban, miután portálunk főszerkesztője, a Szabadfogás műsorvezetője felolvasta a PestiSrácok.hu Herman Zsuzsáék ötmilliós nacionalizmusok-ellenes tüntetéséről írt tudósításának címét. Ez nem vicc! – hozta meg a morális ítéletet.

Kukorelly Endre író, egykori országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy itt (a stúdióban) normális emberek ülnek, de bizonyos emberek (portálunk munkatársa) az olvasottság és a kattintás miatt „ilyeneket leírnak”, de ezt mi (ők) ne vegyük (vegyék) át, és nem szabadna minősítgetni embereket. Apáti Bence ezzel szemben megvédte a tudósító kollégánkat, Ambrózy Áront, a hüllőpoén elkövetőjét, emellett jó humorú, kifejezetten intelligens embernek nevezte, aki ugyan néha feszegeti a határokat és trollkodik. Ezt el is vártuk tőle, hiszen régi barátunk, ráadásul az emlegetett kollégánk mellett ül hétről hétre a Keménymag című műsorban.

A műsorban szó esett még a legendás holland humorról, a hajléktalantörvényről és a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről.

Forrás: Hír TV

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.