Pesti Srácok

Szalai Piroska: csökkent a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkereset közötti különbség

Szalai Piroska: csökkent a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkereset közötti különbség

Csökkent a különbség a legtöbbet és legkevesebbet kereső munkavállalók átlagkeresete között Magyarországon – közölte a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Szalai Piroska azt mondta: a felső és az alsó tíz százalék átlagkeresete közötti szorzó 3,7-re csökkent a 2012 előtti 4,2-4,6-ról. Ez az adat már hasonló a szomszédos országokéhoz: a visegrádi négyek – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – tagállamaiban 3,6-3,8-szoros a különbség, Ausztriában 3,3 körüli a szorzó. A szakember hangsúlyozta, hogy az alsó fizetési kategóriák emelkedtek gyorsabban. Azokban az ágazatokban, ahol a legmagasabbak a bérek, mint az infokommunikáció és pénzügy területén, kevésbé növekedtek a bérek, mint például a vendéglátásban. Az alsó fizetési kategóriák emelkedésének egyik oka az, hogy a kormány hat éve, tavaly és az idén is emelte a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot – mondta Szalai Piroska, hozzátéve, hogy a szakképzettséggel rendelkezők minimálbére 2010 és 2018 között a kétszeresére emelkedett.

Forrás: MTI. Fotó: Magyar Idők

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.