Pesti Srácok

Tőkés László: Trianonra az autonómia a legjobb válasz

Tőkés László: Trianonra az autonómia a legjobb válasz

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.

A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Az európai parlamenti képviselő az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatot idézve kérte: biztosítsanak Erdélyben teljes szabadságot az összes együtt lakó nép számára. Felidézte: 1918. december 22-én Kolozsváron a Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együtt tartott a gyulafehérvárihoz hasonló nagygyűlést, amelyen több tízezren vettek részt. Amiként a román egyesülés egyik vezéralakjának tekintett Iuliu Maniu Gyulafehérváron kijelentette, hogy a román nép nem akar elnyomottból elnyomóvá válni, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés ugyanezt fogalmazta meg:

– idézte Tőkés a kolozsvári nemzetgyűlés határozatát. Izsák Balázs SZNT-elnök emlékeztetett: száz évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács azért alakult meg, mert bízott a népek Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elvében. Ezt az elvet azonban az első világháború után a magyarokra nem érvényesítették. Az SZNT elnöke szerint a belső önrendelkezésre törekvő székelység egy ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Hozzátette: az SZNT készen áll arra, hogy – kedvező ítélet esetén – élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének. Izsák Balázs kijelentette: az SZNT kész megmozgatni Székelyföldért Európát.

PestiSracok facebook image

Szili Katalin felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és úgy vélekedett: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is. A miniszterelnöki megbízott arra kérte a román politikai osztályt, hogy tegyék lehetővé legalább a párbeszédet az autonómiáról. Mit ér az a demokrácia, amelyben szabadság van, de egy közösség nem használhatja a saját zászlaját, saját szimbólumait? – tette fel a kérdést. A két nemzeti tanács ülését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt pártelnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Mezei János választmányi elnök köszöntötte. Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről.Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak. Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének a kidolgozóját.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.