Pesti Srácok

Félidős választás Amerikában – demokrata többség várható a képviselőházban, republikánus maradhat a szenátus

Félidős választás Amerikában – demokrata többség várható a képviselőházban, republikánus maradhat a szenátus

Demokrata többség várható a képviselőházban, a szenátus a republikánusoké marad - derült ki az amerikai közszolgálati rádió (NPR) kedd reggel közzétett felméréséből. A rádió elemzése szerint – ha az előrejelzések beigazolódnak – lesz okuk az örömre a demokratáknak, de a republikánusoknak is. A Demokrata Párt jelöltjeinek ugyanis várhatóan kétszázhuszonhét bársonyszéket sikerül megszerezniük a képviselőházban, és a többséghez pedig ezek közül elegendő kétszáztizennyolc is.

Nagy a küzdelem a képviselői helyekért Arizona, Georgia, Indiana, Kentucky, Dél-Karolina, Vermont és Virginia államokban. Legalább hatvanégy választási körzetben fej-fej mellett haladnak a jelöltek. Virginiában, a Washingtonhoz közeli választókerületben a republikánusok képviselőjelöltje, Barbara Comstock várhatóan vereséggel kerül ki a megméretésből, és ezen kívül még két körzetben várható demokrata párti győzelem. A déli Georgiában nagyon szoros a verseny, a közvélemény-kutatások szerint két atlantai körzetben győzhetnek a demokraták. Észak-Karolinában, Ohióban és Nyugat-Virginiában a képviselő-választásokon szintén demokrata győzelmet jeleznek a felmérések.

Floridát tartják az egyik kulcsfontosságú államnak az NPR elemzői, az állam demokrata párti szenátora, Bill Nelson várhatóan elveszíti a washingtoni bársonyszéket a republikánus jelölttel, Rick Scottal szemben – aki eddig az állam kormányzója volt –, viszont a kormányzói posztra esélyes a demokrata párti Andrew Gillum. Ha győzne, ő lenne Florida történetének első afroamerikai kormányzója. A demokraták ugyanakkor vereségre számíthatnak Észak-Dakotában, ahol Heidi Heitkamp szenátornak várhatóan nem sikerül megőriznie bársonyszékét. Az időzónák eltérése miatt a nyugati parti államokból és Hawaiiról várhatóak legkésőbb az eredmények. Kalifornia az elemzők szerint változatlanul demokratákra voksol majd, Utah államban pedig bizonyosra vehető a republikánus Mitt Romney szenátorrá választása. Ezzel Romney – aki 2012-ben a republikánusok elnökjelöltje volt – visszatér az országos politikába. Szerte az Egyesült Államokban nagy a választási kedv: sok helyütt hosszas sorok kígyóznak a választási helyiségek előtt. Donald Trump elnök hétfőn este Indianában tartott kampánygyűlését azzal a kijelentéssel zárta: a választások tétje mindaz, amit eddig elértünk.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.