Pesti Srácok

Félidős választás Amerikában – demokrata többség várható a képviselőházban, republikánus maradhat a szenátus

Félidős választás Amerikában – demokrata többség várható a képviselőházban, republikánus maradhat a szenátus

Demokrata többség várható a képviselőházban, a szenátus a republikánusoké marad - derült ki az amerikai közszolgálati rádió (NPR) kedd reggel közzétett felméréséből. A rádió elemzése szerint – ha az előrejelzések beigazolódnak – lesz okuk az örömre a demokratáknak, de a republikánusoknak is. A Demokrata Párt jelöltjeinek ugyanis várhatóan kétszázhuszonhét bársonyszéket sikerül megszerezniük a képviselőházban, és a többséghez pedig ezek közül elegendő kétszáztizennyolc is.

Nagy a küzdelem a képviselői helyekért Arizona, Georgia, Indiana, Kentucky, Dél-Karolina, Vermont és Virginia államokban. Legalább hatvanégy választási körzetben fej-fej mellett haladnak a jelöltek. Virginiában, a Washingtonhoz közeli választókerületben a republikánusok képviselőjelöltje, Barbara Comstock várhatóan vereséggel kerül ki a megméretésből, és ezen kívül még két körzetben várható demokrata párti győzelem. A déli Georgiában nagyon szoros a verseny, a közvélemény-kutatások szerint két atlantai körzetben győzhetnek a demokraták. Észak-Karolinában, Ohióban és Nyugat-Virginiában a képviselő-választásokon szintén demokrata győzelmet jeleznek a felmérések.

Floridát tartják az egyik kulcsfontosságú államnak az NPR elemzői, az állam demokrata párti szenátora, Bill Nelson várhatóan elveszíti a washingtoni bársonyszéket a republikánus jelölttel, Rick Scottal szemben – aki eddig az állam kormányzója volt –, viszont a kormányzói posztra esélyes a demokrata párti Andrew Gillum. Ha győzne, ő lenne Florida történetének első afroamerikai kormányzója. A demokraták ugyanakkor vereségre számíthatnak Észak-Dakotában, ahol Heidi Heitkamp szenátornak várhatóan nem sikerül megőriznie bársonyszékét. Az időzónák eltérése miatt a nyugati parti államokból és Hawaiiról várhatóak legkésőbb az eredmények. Kalifornia az elemzők szerint változatlanul demokratákra voksol majd, Utah államban pedig bizonyosra vehető a republikánus Mitt Romney szenátorrá választása. Ezzel Romney – aki 2012-ben a republikánusok elnökjelöltje volt – visszatér az országos politikába. Szerte az Egyesült Államokban nagy a választási kedv: sok helyütt hosszas sorok kígyóznak a választási helyiségek előtt. Donald Trump elnök hétfőn este Indianában tartott kampánygyűlését azzal a kijelentéssel zárta: a választások tétje mindaz, amit eddig elértünk.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.