félidős választás
2022: az év, amikor rájöttünk, hogy mindent elveszíthetünk és semmi sem biztos – Szavazzanak az év külpolitikai PS-cikkére!
Ha finoman szeretnénk fogalmazni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy „izgalmas” éven vagyunk túl, ami a külpolitikát illeti. Ha határozottabban és bátrabban akarjuk magunkat kifejezni, akkor érdemesebb talán az őrült, bizarr, félelmetes jelzőket használni, amikor 2022-ről beszélünk. Az idei év megmutatta nekünk, hogy nem vagyunk biztonságban, hogy a biztonságosnak hitt életünk és minden, ami szerintünk „tuti”, az egy pillanat alatt megszűnhet, összedőlhet és/vagy ellenünk fordulhat, és nincsen semmi, ami ne alakulhatna teljesen másként, mint ahogy várjuk vagy szeretnénk. Mindennek ékes példája az Ukrajna területén zajló háború, amit napokkal a kirobbanása előtt sem gondolt volna meg senki, az amerikai félidős választás, amely a biztosnak hitt eredményt meg sem közelítette, de ne felejtsük el, hogy rettegtünk egy majomhimlőtől is, amiből szerencsére nem lett nagyobb járvány, miközben Németországban szinte kisebbségbe kerültek a németek, a nyugati haladók pedig soha nem látott agresszióval támadták a normális dolgokat és mindent, amit szeretünk. Mivel év végén nem árt egy kis memóriafrissítés, ezért csináltunk egy kis gyűjtést az év „fénypontjaiból”, a legjobbra pedig szavazhatnak is, ha szeretnének. Joe Biden azt mondja, felfogta az "emberek aggodalmát" és kompromisszumot kötne a republikánusokkal
Készen áll a közös munkára és a kompromisszumra a republikánusokkal - jelentette ki Joe Biden elnök a félidős választások fejleményeit értékelő sajtótájékoztatón szerdán. Az elnök a választás politikai kimenetelét illetően megjegyezte, hogy a demokraták erős éjszakán vannak túl, amit szerinte az bizonyít, hogy első ciklusát töltő demokrata párti elnök félidős választáson az elmúlt 40 évben ilyen kevés képviselőházi széket nem veszített. Biden többek közt beszélt arról, hogy megérti az emberek aggodalmát, ezért akar együttműködni, de mindent meg fognak vétózni, amivel nem értenek egyet, például az abortusztilalom kiterjesztését. A háború kapcsán kijelentette, hogy más országoknak kell "átkalibrálniuk a gondolkodásukat", de erre a tél jó lehetőséget ad. Trump újraindulásáról pedig azt mondta, minden demokratikus eszközzel igyekszik meggátolni, hogy elődje újra az USA elnöke legyen. A kongresszusban szinte biztos a republikánus többség, éles verseny a szenátusi helyekért (cikkünk folyamatosan FRISSÜL)
November 8-án tartják az amerikai félidős választásokat. Az eredménytől függetlenül Joe Biden marad az Amerikai Egyesült Államok elnöke, viszont az elnöki mandátum felénél az amerikai törvényhozás alsóházának teljes, illetve a szenátus egyharmadának összetételéről döntnek az amerikaiak. A képviselőházi választás során mind a 435 mandátum sorsa kérdéses; a szenátus, azaz a felsőház nem cserélődik ki teljesen, itt a százból csak 35 helyről kell szavazniuk az arra jogosultaknak. Nekünk, magyaroknak azért fontos ez az esemény, mert az amerikai választások nemcsak az USA életét befolyásolják, hanem az egész világét is. Európai szemszögből persze az ukrajnai háború a legfontosabb kihívás. Persze Kijev sem lehet teljesen nyugodt a választás lehetséges kimenetelével kapcsolatban, hiszen ahogy azt megírtuk: ha a republikánusok többséget kapnak a törvényhozásban, akkor kemény küzdelem várható a két tábor között Ukrajna további támogatását illetően, ugyanis, ahogy szokták mondani, a képviselőháznál van a pénztárca, vagyis a képviselők terjesztik elő a költségvetési tervezeteket, pénzügyi kérdésekben nekik van a legjelentősebb szerepük. A jelen állás szerint úgy tűnik, hogy nem buknak akkorát a demokraták, mint amekkorát az elemzők jósoltak, de az már biztos, hogy a republikánusok megszorongatják a kormányzó pártot. Georgia és Arizona lehet a döntő. 
