2022: az év, amikor rájöttünk, hogy mindent elveszíthetünk és semmi sem biztos – Szavazzanak az év külpolitikai PS-cikkére!
Ha finoman szeretnénk fogalmazni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy „izgalmas” éven vagyunk túl, ami a külpolitikát illeti. Ha határozottabban és bátrabban akarjuk magunkat kifejezni, akkor érdemesebb talán az őrült, bizarr, félelmetes jelzőket használni, amikor 2022-ről beszélünk. Az idei év megmutatta nekünk, hogy nem vagyunk biztonságban, hogy a biztonságosnak hitt életünk és minden, ami szerintünk „tuti”, az egy pillanat alatt megszűnhet, összedőlhet és/vagy ellenünk fordulhat, és nincsen semmi, ami ne alakulhatna teljesen másként, mint ahogy várjuk vagy szeretnénk. Mindennek ékes példája az Ukrajna területén zajló háború, amit napokkal a kirobbanása előtt sem gondolt volna meg senki, az amerikai félidős választás, amely a biztosnak hitt eredményt meg sem közelítette, de ne felejtsük el, hogy rettegtünk egy majomhimlőtől is, amiből szerencsére nem lett nagyobb járvány, miközben Németországban szinte kisebbségbe kerültek a németek, a nyugati haladók pedig soha nem látott agresszióval támadták a normális dolgokat és mindent, amit szeretünk. Mivel év végén nem árt egy kis memóriafrissítés, ezért csináltunk egy kis gyűjtést az év „fénypontjaiból”, a legjobbra pedig szavazhatnak is, ha szeretnének.
Kell-e félnünk az újabb ukrán–orosz háborútól?
Emlékeznek még arra, amikor minden szakértő arra fogadott volna, hogy nem fogja soha megtámadni Oroszország Ukrajnát? És emlékeznek arra, hogy ez még a háború kirobbanása előtt néhány nappal is így volt? Január 15-én Jurák Kata kolléganőnk a PS hasábjain megírta, hogy fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, majd január 15-én publikált cikkében arra figyelmeztetett, hogy napokon belül megindulhat a támadás az ukránok ellen.
A világtörténelem legfontosabb félidős választásaként emlegették 2022. november 8-át
Ezzel a kijelentést csak azért nem vehetjük komolyan, mert minden elnökválasztásra és minden félidős választásra ezt szokták mondani. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy valóban hatalmas tétje volt ennek, hiszen Joe Biden úgy kezdhette meg közel két éve az elnöki ciklust, hogy a Kongresszus mindkét házában a demokraták voltak/vannak többségben, az elnök és csapata (inkább a csapata) pedig tulajdonképpen bármit megtehetett, ami durván visszaköszön az ukrajnai háború eddigi alakulásában is. A választás kimenetele nem hozta el a sokat emlegetett vörös hullámot, vagyis az elsöprő republikánus sikert, a képviselőházban azonban sikerült győzelmet aratni, vagyis sok szempontból sikerült fogást találni Biden kormányán. Hogy ez mire lesz elég, meglátjuk 2023-ban.
Elon Musktól becsináltak a liberálisok, amikor a szupergazdag üzletember megvette a Twittert
Elon Musk egy ideje már sportot űz abból, hogy beleköp a globalisták levesébe, de idén akkorát szart a palacsintájukba, hogy életük végéig maszatolhatnak vele. Elon Musk felvásárolta a liberálisok egyik legfőbb hadszínterének számító Twittert (erről bővebben itt olvashattok), ezzel a demokrácia és jogállamiság nemzetközi ellenségévé vált – visították a jogállamiság demokratikus bajnokai. Természetesen most ő a főellenség, a Twitter sorsa pedig bizonytalan, nekünk viszont egyre jobban tetszik.
Magyarországtól és Orbán Viktortól rettegtek egész évben a nyugati haladók
Nagyon sok amerikai gondolta azt idén – sok liberális is –, hogy Amerikában épp elveszik a szabadság. A CPAC Magyarországra jövetele az amerikai konzervatívok azon felismerésének a következménye volt, hogy a világ intellektuálisan sem csak Amerikából áll. Az amerikai és általában a nyugati liberálisokat pedig sokkolta Orbán Viktor és a Fidesz, sőt, Magyarország sikeressége is. A vezető nyugati liberális média híradásaiból sütött a félelem, hogy az ő országaikban is újra öntudatra ébredhet a normalitás.
Egy pillanatra azt gondoltuk, hogy egy, a Covidnál is rosszabb világjárvány jöhet
Ami az „eredetét” illeti, 1970 óta tizenegy afrikai országban jelentettek majomhimlős emberi megbetegedést: Benin, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Elefántcsontpart, Libéria, Nigéria, a Kongói Köztársaság, Sierra Leone és Dél-Szudán. 2017 óta Nigériában nagymértékű járvány tört ki, több mint ötszáz gyanús és több mint kétszáz megerősített esettel, ezért ma a legtöbben úgy vélik, hogy a vírus eredetileg Nigériából származik. A betegség Magyarországon is megjelent 2022 júniusában; ugyanakkor fertőzötteket találtak Ausztráliában (2), Ausztriában, Németországban (5), Belgiumban (3), Franciaországban (7), Csehországban (2), Hollandiában (12), Olaszországban (4), Svédországban (2), Svájcban és Izraelben. Az Egyesült Államokban május 18-án, Massachusettsben regisztrálták az idei első esetet.
Megrázta az „ártatlan” Brüsszelt a kontinens legnagyobb korrupciós botránya
Brüsszelt mélyen megrázhatja az úgynevezett Qatargate; Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa szerint ez az ügy „szégyenletes és elviselhetetlen”, és „nagyon súlyosan” rontja a Parlament hírnevét. Mint ismert, az Európai Parlament alelnökét három másik személlyel együtt bebörtönözték, miután egy brüsszeli vizsgálóbíró vádat emelt ellenük bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció gyanúja miatt. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke „zéró toleranciát” ígért a korrupcióval szemben. A vádakat Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője „nagyon aggasztónak” minősítette. Simon Coveney ír külügyminiszter szerint a hír „káros”. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter azt mondta: „abszolút elfogadhatatlan bármiféle korrupció”. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Európa hitelessége forog kockán. Egyes európai parlamenti képviselőket, köztük Eva Kaili alelnököt azzal vádolják, hogy nagy összegeket fogadtak el Katartól. A Zöldek frakciójának társelnöke, Philippe Lamberts parlamenti vizsgálat lefolytatását és a korrupció kérdésének napirendre tűzését kérte ezen a héten az év utolsó EU-közgyűlésének plenáris ülésén.
Kanada lett a liberális mesterterv csúcsa: már élőkön is végrehajtható az abortusz
Kanadában 2016 óta legális az eutanázia, amelynek alkalmazását a világ egyik legliberálisabb, leghaladóbb országában az elmúlt időszakban elkezdték brutálisan félreértelmezni. A szabadság és a jólét földjén már nem arról van szó, hogy gyógyíthatatlan betegeket fájdalom nélkül a halálba segítenek a lehető legszigorúbb körülmények között, hanem gyakorlatilag az abortuszhoz hasonlóan szinte bárki elvégeztetheti önmagán, ha éppen nem tudja már kifizetni a rezsiszámláit, vagy nem talál magának megfelelő lakhatást.
Ahogyan azt megjósoltuk, Zelenszkij lett az év gendersemleges embere a Time-nál
Ukrajna nem egyedül dacol az őket megtámadó Oroszországgal, a teljes atlanti civilizáció felsorakozott mögötte. Az egyik pénzzel, a másik fegyverrel, a harmadik kiképzéssel, a negyedik profilképkeret-cserével, de támogatja az ukránokat ebben a háborúban. Zelenszkij viszont tényleg megérdemelten lett az év embere, mert 2022 történéseire legalább akkora hatással volt, mint 2020-ra a koronavírus. Zelenszkij és Ukrajna kitartása nélkül nem szűnhetett volna meg a globális szabadkereskedelem, nem épült volna újjá a hidegháború és talán Európára sem várna ennyire tragikus jövő a menekülő iparágak és a megfizethetetlen energiahordozók következtében.
Ha volt idén tudathasadásos nép Európában, akkor a német az
Ha van tudathasadásos nép Európában, akkor a német az – ez könnyen megállapítható a német RTL felkérésére október elején készített felmérésből. Mint kiderült, a németek fejében simán megfér egymás mellett, hogy bár többségük úgy látja, Németországnak többet ártanak a szankciók, mint az oroszoknak, ennek ellenére – talán valami vélt morális megfelelési kényszertől hajtva – többségük simán támogatja a szankciók fenntartását, sőt, szigorítását is. Szintén érdekes, hogy a németek többsége nem hiszi, hogy az ukránok képesek lesznek kiszorítani az oroszokat a megszállt területekről, de a fegyverszállításokat mégsem kritizálják, emellett a többségük annyira nem is szeretné, ha Ukrajna az EU tagjává válna...
Nemátalakító műtétre küldték volna a szomorú vagy stresszes katonákat az USA-ban?
Dübörög az orosz–ukrán háború, a brit vezérkari főnök atomfegyvereket vetne be, az amerikai tengerészgyalogosokat pedig arra képezték ki 2022-ben, hogy egy ilyen vészterhes időszakban hogyan kell olyan safe space-eket teremteni, amelyekben minden katona nemi identitása, preferált személyes névmása tiszteletben van tartva. Ha mindez nem lenne elég, az „oktatáshoz” egy olyan videót használtak, amelyet egy gyerekeknek szóló műsor inspirált. A katonák egyébként nemcsak a megfelelő személyes névmásokból vizsgáztak, de abból is, hogy mi a helyes etikett, ha épp nem vagyunk tisztában a bajtársunk nemi identitásával, ami különösen egy partraszálláskor vagy egy tűzharcban lehet fontos. Vagy lehet, hogy ott pont nem, ki tudja.
