Pesti Srácok

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

Száguld a dróntechnológia fejlődése, ami hazánk tekintetében 2025-re napi 27 ezer repülést jelenthet. Ez 72 milliárd forintos bevételt jelent, és komoly tényező lehet a magyar GDP számára is - jelentette ki Szepessy Kornél egy szerdai háttérbeszélgetésen. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója arról is szólt, a légiforgalom jelentős emelkedése miatt összességében tavaly 900 ezerre volt tehető a cég által irányított légiforgalom, idén pedig ez a szám várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt. Szólt arról is, a fejlesztéseik középpontjában álló távirányítású torony (Remote Tower) technológiája iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója a háttérbeszélgetésen elöljáróban arról beszélt, 2014 júliusától alapvető változás állt be a magyarországi légiforgalomban azok után, hogy Ukrajna fölött lelőtték az MH17 járatszámú maláj gépet. Hozzátette, mivel a járatok délebbre tolódtak, már abban az évben 20 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak, amely később mérséklődött, viszont 2017-ben elérte a 10, míg 2018-ban várhatóan eléri a 11 százalékot is. Mint megjegyezte, az alacsony kerozinár, és az utazási hajlandóság folyamatos emelkedése mellett a 2018-as növekedés okai között szerepelt a jelentősen terhelt Karlsruhe-i légiforgalmi központ feladatainak szétosztása, amelynek köszönhetően a németországi észak-déli forgalomnak egy része Ausztria és Magyarország irányába terelődött. Emellett az orosz légiforgalom is, amely elkerüli Ukrajnát, jelentős növekedést okozott, hasonlóan a Ryanair krakkói központjának létrehozásához, és az élénkülő, Közel-Kelet és Európa közötti forgalomhoz. Szepessy Kornél kiemelte, összességében tavaly 900 ezerre tehető a HungaroControl által irányított légiforgalom, idén pedig várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt, ez pedig jelentős kihívások elé állította a céget. Kitért arra is, hogy a megnövekedett igényeket technológiai fejlesztésekkel és új légiforgalmi irányítók képzésével igyekeznek ellensúlyozni.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója; fotó: MTI

Világszinten is érdeklődnek a HungaroControl technológiái iránt

PestiSracok facebook image

A vezérigazgató kifejtette, a HungaroControl a technológiai fejlesztéseit igyekszik a házon belülről érkező, folyamatosan bővülő elvárásokhoz igazítani. Ugyanakkor az uniós forrásokból finanszírozott, közlekedést érintő hazai operatív programokra nem pályáztak, lévén ebben a körben a közlekedési ágazat több szereplője is jelentős lemaradással küzd. Emiatt a cég a légi navigációs szolgáltatások megújítására közvetlenül kiírt brüsszeli pályázatokat célozza meg, amelynek köszönhetően idén mintegy 10 millió eurós összeget nyertek egy 20 millió eurós projektjükhöz. Szepessy Kornél hozzátette, a fejlesztéseik középpontjában továbbra is a HungaroControl zászlóshajója, a távirányítású torony (Remote Tower) tökéletesítése áll, az elnyert pályázati pénzből a berendezések fejlesztését finanszírozzák majd. Hangsúlyozta, a magyar technológia iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés, Új-Zéland és India mellett például a flamand repülőterek, a BelgoControl, valamint a belga hadsereg részéről is. Hozzátette, az európai piacon való részvétel különösen is nagy sikert jelentene. A vezérigazgató megjegyezte, újra felmerült, hogy a tanácsadás helyett a HungaroControl szolgáltatóként jelenjen meg az R-TWR megoldással, ez a cég számára azonban jelenleg a középtávú tervek között szerepelhet az európai ATM-ipar helyzete miatt.

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. távvezérlésű toronyirányító központja; fotó: MTI

A drónközlekedés 2025-re komoly gazdasági tényezővé válhat

Szepessy Kornél arról is beszélt, sajtóbeszámolók és piaci vélemények szerint a drónrepülések száma 2020-ra világszinten elérheti a 8 milliót, így a vezető államok is mintegy 60 milliárd dollárt fektettek ebbe a technológiába. Számítások szerint 2025-re a drónalapú légi közlekedésből származó bevétel elérheti a 127 milliárd dollárt, amelyből jól látszik, hogy egy jelentős iparág születik éppen. Megjegyezte, ez hazánk tekintetében napi 27 ezer repülést jelenthet 2025-re, ami 72 milliárd forintos bevételt jelent. Ez komoly tényező lehet a magyar GDP számára is. A technológia fejlődése száguld, kormányzati szinten is elindult a drónközlekedés különböző szegmenseinek összehangolása. A vezérigazgató elmondta, a jelenlegi szabályozás csak a kisrepülőgépek repülésével számolva készült évtizedekkel ezelőtt. Ma ez a szabályozás határozza meg a drónok üzemeltetését is. Pest területén tilos a drónok szabad röptetése, holott például panellakótelepeken az épületek magasságáig hagyományos légügyi kockázatot valójában nem jelentenek ezek a járművek. Ugyanakkor több minisztérium is érintett a kérdésben, hiszen a drónközlekedésnek a repülésbiztonsági kockázat mellett egyszerre vannak nemzetbiztonsági, nemzetvédelmi és személyiségi jogi vonzatai is. Szepessy Kornél hangsúlyozta, a szabályozás várhatóan mindezek figyelembevételével fog létrejönni.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.