Pesti Srácok

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

Száguld a dróntechnológia fejlődése, ami hazánk tekintetében 2025-re napi 27 ezer repülést jelenthet. Ez 72 milliárd forintos bevételt jelent, és komoly tényező lehet a magyar GDP számára is - jelentette ki Szepessy Kornél egy szerdai háttérbeszélgetésen. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója arról is szólt, a légiforgalom jelentős emelkedése miatt összességében tavaly 900 ezerre volt tehető a cég által irányított légiforgalom, idén pedig ez a szám várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt. Szólt arról is, a fejlesztéseik középpontjában álló távirányítású torony (Remote Tower) technológiája iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója a háttérbeszélgetésen elöljáróban arról beszélt, 2014 júliusától alapvető változás állt be a magyarországi légiforgalomban azok után, hogy Ukrajna fölött lelőtték az MH17 járatszámú maláj gépet. Hozzátette, mivel a járatok délebbre tolódtak, már abban az évben 20 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak, amely később mérséklődött, viszont 2017-ben elérte a 10, míg 2018-ban várhatóan eléri a 11 százalékot is. Mint megjegyezte, az alacsony kerozinár, és az utazási hajlandóság folyamatos emelkedése mellett a 2018-as növekedés okai között szerepelt a jelentősen terhelt Karlsruhe-i légiforgalmi központ feladatainak szétosztása, amelynek köszönhetően a németországi észak-déli forgalomnak egy része Ausztria és Magyarország irányába terelődött. Emellett az orosz légiforgalom is, amely elkerüli Ukrajnát, jelentős növekedést okozott, hasonlóan a Ryanair krakkói központjának létrehozásához, és az élénkülő, Közel-Kelet és Európa közötti forgalomhoz. Szepessy Kornél kiemelte, összességében tavaly 900 ezerre tehető a HungaroControl által irányított légiforgalom, idén pedig várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt, ez pedig jelentős kihívások elé állította a céget. Kitért arra is, hogy a megnövekedett igényeket technológiai fejlesztésekkel és új légiforgalmi irányítók képzésével igyekeznek ellensúlyozni.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója; fotó: MTI

Világszinten is érdeklődnek a HungaroControl technológiái iránt

PestiSracok facebook image

A vezérigazgató kifejtette, a HungaroControl a technológiai fejlesztéseit igyekszik a házon belülről érkező, folyamatosan bővülő elvárásokhoz igazítani. Ugyanakkor az uniós forrásokból finanszírozott, közlekedést érintő hazai operatív programokra nem pályáztak, lévén ebben a körben a közlekedési ágazat több szereplője is jelentős lemaradással küzd. Emiatt a cég a légi navigációs szolgáltatások megújítására közvetlenül kiírt brüsszeli pályázatokat célozza meg, amelynek köszönhetően idén mintegy 10 millió eurós összeget nyertek egy 20 millió eurós projektjükhöz. Szepessy Kornél hozzátette, a fejlesztéseik középpontjában továbbra is a HungaroControl zászlóshajója, a távirányítású torony (Remote Tower) tökéletesítése áll, az elnyert pályázati pénzből a berendezések fejlesztését finanszírozzák majd. Hangsúlyozta, a magyar technológia iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés, Új-Zéland és India mellett például a flamand repülőterek, a BelgoControl, valamint a belga hadsereg részéről is. Hozzátette, az európai piacon való részvétel különösen is nagy sikert jelentene. A vezérigazgató megjegyezte, újra felmerült, hogy a tanácsadás helyett a HungaroControl szolgáltatóként jelenjen meg az R-TWR megoldással, ez a cég számára azonban jelenleg a középtávú tervek között szerepelhet az európai ATM-ipar helyzete miatt.

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. távvezérlésű toronyirányító központja; fotó: MTI

A drónközlekedés 2025-re komoly gazdasági tényezővé válhat

Szepessy Kornél arról is beszélt, sajtóbeszámolók és piaci vélemények szerint a drónrepülések száma 2020-ra világszinten elérheti a 8 milliót, így a vezető államok is mintegy 60 milliárd dollárt fektettek ebbe a technológiába. Számítások szerint 2025-re a drónalapú légi közlekedésből származó bevétel elérheti a 127 milliárd dollárt, amelyből jól látszik, hogy egy jelentős iparág születik éppen. Megjegyezte, ez hazánk tekintetében napi 27 ezer repülést jelenthet 2025-re, ami 72 milliárd forintos bevételt jelent. Ez komoly tényező lehet a magyar GDP számára is. A technológia fejlődése száguld, kormányzati szinten is elindult a drónközlekedés különböző szegmenseinek összehangolása. A vezérigazgató elmondta, a jelenlegi szabályozás csak a kisrepülőgépek repülésével számolva készült évtizedekkel ezelőtt. Ma ez a szabályozás határozza meg a drónok üzemeltetését is. Pest területén tilos a drónok szabad röptetése, holott például panellakótelepeken az épületek magasságáig hagyományos légügyi kockázatot valójában nem jelentenek ezek a járművek. Ugyanakkor több minisztérium is érintett a kérdésben, hiszen a drónközlekedésnek a repülésbiztonsági kockázat mellett egyszerre vannak nemzetbiztonsági, nemzetvédelmi és személyiségi jogi vonzatai is. Szepessy Kornél hangsúlyozta, a szabályozás várhatóan mindezek figyelembevételével fog létrejönni.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.