Pesti Srácok

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

HungaroControl: Száguld a dróntechnológia, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak 2025-re hazánkban

Száguld a dróntechnológia fejlődése, ami hazánk tekintetében 2025-re napi 27 ezer repülést jelenthet. Ez 72 milliárd forintos bevételt jelent, és komoly tényező lehet a magyar GDP számára is - jelentette ki Szepessy Kornél egy szerdai háttérbeszélgetésen. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója arról is szólt, a légiforgalom jelentős emelkedése miatt összességében tavaly 900 ezerre volt tehető a cég által irányított légiforgalom, idén pedig ez a szám várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt. Szólt arról is, a fejlesztéseik középpontjában álló távirányítású torony (Remote Tower) technológiája iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója a háttérbeszélgetésen elöljáróban arról beszélt, 2014 júliusától alapvető változás állt be a magyarországi légiforgalomban azok után, hogy Ukrajna fölött lelőtték az MH17 járatszámú maláj gépet. Hozzátette, mivel a járatok délebbre tolódtak, már abban az évben 20 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak, amely később mérséklődött, viszont 2017-ben elérte a 10, míg 2018-ban várhatóan eléri a 11 százalékot is. Mint megjegyezte, az alacsony kerozinár, és az utazási hajlandóság folyamatos emelkedése mellett a 2018-as növekedés okai között szerepelt a jelentősen terhelt Karlsruhe-i légiforgalmi központ feladatainak szétosztása, amelynek köszönhetően a németországi észak-déli forgalomnak egy része Ausztria és Magyarország irányába terelődött. Emellett az orosz légiforgalom is, amely elkerüli Ukrajnát, jelentős növekedést okozott, hasonlóan a Ryanair krakkói központjának létrehozásához, és az élénkülő, Közel-Kelet és Európa közötti forgalomhoz. Szepessy Kornél kiemelte, összességében tavaly 900 ezerre tehető a HungaroControl által irányított légiforgalom, idén pedig várhatóan eléri az egymilliós lélektani határt, ez pedig jelentős kihívások elé állította a céget. Kitért arra is, hogy a megnövekedett igényeket technológiai fejlesztésekkel és új légiforgalmi irányítók képzésével igyekeznek ellensúlyozni.

Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója; fotó: MTI

Világszinten is érdeklődnek a HungaroControl technológiái iránt

PestiSracok facebook image

A vezérigazgató kifejtette, a HungaroControl a technológiai fejlesztéseit igyekszik a házon belülről érkező, folyamatosan bővülő elvárásokhoz igazítani. Ugyanakkor az uniós forrásokból finanszírozott, közlekedést érintő hazai operatív programokra nem pályáztak, lévén ebben a körben a közlekedési ágazat több szereplője is jelentős lemaradással küzd. Emiatt a cég a légi navigációs szolgáltatások megújítására közvetlenül kiírt brüsszeli pályázatokat célozza meg, amelynek köszönhetően idén mintegy 10 millió eurós összeget nyertek egy 20 millió eurós projektjükhöz. Szepessy Kornél hozzátette, a fejlesztéseik középpontjában továbbra is a HungaroControl zászlóshajója, a távirányítású torony (Remote Tower) tökéletesítése áll, az elnyert pályázati pénzből a berendezések fejlesztését finanszírozzák majd. Hangsúlyozta, a magyar technológia iránt világszinten is egyre fokozottabb az érdeklődés, Új-Zéland és India mellett például a flamand repülőterek, a BelgoControl, valamint a belga hadsereg részéről is. Hozzátette, az európai piacon való részvétel különösen is nagy sikert jelentene. A vezérigazgató megjegyezte, újra felmerült, hogy a tanácsadás helyett a HungaroControl szolgáltatóként jelenjen meg az R-TWR megoldással, ez a cég számára azonban jelenleg a középtávú tervek között szerepelhet az európai ATM-ipar helyzete miatt.

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. távvezérlésű toronyirányító központja; fotó: MTI

A drónközlekedés 2025-re komoly gazdasági tényezővé válhat

Szepessy Kornél arról is beszélt, sajtóbeszámolók és piaci vélemények szerint a drónrepülések száma 2020-ra világszinten elérheti a 8 milliót, így a vezető államok is mintegy 60 milliárd dollárt fektettek ebbe a technológiába. Számítások szerint 2025-re a drónalapú légi közlekedésből származó bevétel elérheti a 127 milliárd dollárt, amelyből jól látszik, hogy egy jelentős iparág születik éppen. Megjegyezte, ez hazánk tekintetében napi 27 ezer repülést jelenthet 2025-re, ami 72 milliárd forintos bevételt jelent. Ez komoly tényező lehet a magyar GDP számára is. A technológia fejlődése száguld, kormányzati szinten is elindult a drónközlekedés különböző szegmenseinek összehangolása. A vezérigazgató elmondta, a jelenlegi szabályozás csak a kisrepülőgépek repülésével számolva készült évtizedekkel ezelőtt. Ma ez a szabályozás határozza meg a drónok üzemeltetését is. Pest területén tilos a drónok szabad röptetése, holott például panellakótelepeken az épületek magasságáig hagyományos légügyi kockázatot valójában nem jelentenek ezek a járművek. Ugyanakkor több minisztérium is érintett a kérdésben, hiszen a drónközlekedésnek a repülésbiztonsági kockázat mellett egyszerre vannak nemzetbiztonsági, nemzetvédelmi és személyiségi jogi vonzatai is. Szepessy Kornél hangsúlyozta, a szabályozás várhatóan mindezek figyelembevételével fog létrejönni.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.