Pesti Srácok

Potápi: Nőtt a felvidéki magyar érdekképviselet a szlovákiai önkormányzati választásokon

Potápi: Nőtt a felvidéki magyar érdekképviselet a szlovákiai önkormányzati választásokon
Budapest, 2018. október 16. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára sajtótájékoztatót tart hivatalában 2018. október 16-án. A Nemzetpolitikai Államtitkárság kétszázmillió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a határon túl mûködõ, családokat segítõ civil, egyházi szervezetek és vállalkozók támogatására. MTI/Bruzák Noémi

A magyar érdekképviselet a hétvégi szlovákiai önkormányzati választáson nem csorbult, meg tudta őrizni azokat a pozíciókat Dél-Szlovákiában, amelyeket eddig is bírtak - mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár a voksolás eredményeit értékelve hétfőn Budapesten. Kitért arra is, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) erősödött a választásokon.

Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén kiemelte: az önkormányzati választások az adott településen élőknek a legfontosabbak, sokszor nem is a pártpolitikai szempontok a döntőek. Arról szól, hogy egy adott helyen a polgármester, az önkormányzat hogyan végezte el a feladatát, mit sikerült letenni az asztalra.

Az államtitkár gratulált azon magyar polgármestereknek, képviselőknek, akik ismét mandátumot nyertek el, azaz a választók által is bizonyítottan jól dolgoztak. Hozzátette: ahol nem a Magyar Közösség Pártjának győzelme született, ott is erős magyar érdekképviselet van. Az MKP-ról szólva kiemelte: nagyjából az a trend folytatódott, mint a megyei választásokon. A nyugati térségben az MKP hagyományosan erősebb, több pozícióval bír és ezeket a választási eredményeket most is tudta hozni. A közép- és keleti régiókban már az előző választáson sem volt olyan erős, ezt mutatták a mostani választások. Ugyanakkor összességében erősödött a párt mind a polgármesteri, mind a képviselői helyek számát tekintve - értékelt az államtitkár.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke kiemelte: azzal, hogy 314 (polgármesterjelölt) indulója volt a pártnak és 2250 felett volt a képviselőjelöltek száma, megtették azt, amit sokan lehetetlennek ítéltek: a régióban nemcsak megtartották erejüket, de még erősödtek is. Hosszú távon kitartó és értékek mentén politizáló közösségként jellemezte a pártot, és úgy fogalmazott: ahol most még nincs polgármesterük, majd lesz. Kitért arra is, hogy az MKP megtartotta negyedik pozícióját pártként: olyan településeken győztek, ahol eddig nem tudták átvenni az irányítást. Kiemelte a fiatal politikusaik jó eredményeit is. Megjegyezte: huszonnyolc háromezer lakosnál többet számláló település van, ebből 8-at irányít az MKP, 4-et a Most-Híd, és 16-ot független polgármester.

PestiSracok facebook image

A hétvégi voksoláson a Magyar Közösség Pártjának több polgármestere és önkormányzati képviselője lesz a négy évvel ezelőtti választás eredményeihez képest. Az MKP a korábbi 107-ről 115-ra növelte polgármesterei számát, önkormányzati képviselőik száma pedig mintegy százzal, közel 1250-re nőtt. Több polgármesteri és önkormányzati képviselői mandátumot sikerült szereznie a kizárólag szlovák lakosságú megyékben is jelölteket állító Most-Hídnak is. Így a vegyes pártnak a nem hivatalos végeredmények szerint 127 polgármestere és 915 önkormányzati képviselője lesz. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője arról beszélt: Szlovákiában elég instabil a pártrendszer, évről évre nő a független képviselők száma. Ilyen körülmények között az MKP őrzi stabilitását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.