Steve Bannon: Sorost nem azért démonizálják, mert zsidó, hanem mert hatékony
Hatalmas várakozás előzte meg a péntek este Torontóban rendezett vitát, amelyet Steve Bannon, a populista mozgalom világszerte turnézó ideológusa és David Frum, a The Atlantic magazin szerkesztője, George W. Bush volt beszédírója között rendeztek. A kedden esedékes amerikai időközi választások miatt hihetetlenül feszült politikai hangulatban került sor a vitára, amelynek alapkérdése az volt, hogy a populizmus vagy a liberalizmus jelenti-e a jövőt.
Populizmus vagy liberalizmus?
Bannon szerint az nem is kérdés, hogy a populizmus nyeri a versenyt, csupán az a kérdés, hogy az általuk képviselt nacionalista, vagy a Bernie Sanders-féle szocialista populizmus lesz a nyerő. Bannon szerint az Egyesült Államokat egyetlen ellensége sem tudta úgy térdre kényszeríteni, mint az elit, és ennek árát a kisemberek fizették meg az elmúlt tíz évben. A pénzügyi szabályok fellazítása mellett Kína felemelkedését, és az iraki és afganisztáni háborúkra költött hétezermilliárd dollárt emlegette a populizmust magyarázó tényezők között - és hozzátette, hogy újabb pénzügyi válság közeleg.
Az elit pénzügyi pusztaságot hagyott maga után, és eltávolodott az átlagemberek világától, ez magyarázza Salvini, Orbán, a Brexit, és Bolsonaro sikerét Bannon szerint.
Trump „gazdasági nacionalizmusa” viszont nem törődik fajjal, bőrszínnel, etnikummal, genderrel - szerinte ezt mutatja, hogy a fekete és hispán munkanélküliség is rekordalacsony, miközben emelkednek a bérek és munkahelyek települnek vissza Amerikába.
Akik szuverenitást akarnak
Ellenfele, David Frum szerint a populizmus a legnagyobb kihívás, ami a liberális demokrácia intézményeit érte a kommunizmus bukása óta. Ugyanakkor szerinte valójában semmit sem lehet várni ettől a politikától, mert csak dühre és félelemre épül. Nem ez az első eset, hogy a demokráciát bűnözők és diktatorikus figurák fenyegetik, mondta. Frum elmondta, hogy egész életében konzervatív volt, ezért furcsa neki, hogy egy vitában ő áll a liberális oldalon. Szerinte a populizmus hazugság és csalás, és az irányzat sok meghatározó figurája szélhámos, például Trump, Orbán vagy Marine Le Pen. Frum rendkívül élesen fogalmazott:
Orbán Viktor posztszovjet mértékben fosztja ki Magyarországot, Le Pen orosz pénzből és EU-s pénzek ellopásából finanszírozza a pártját, Trump pedig a legetikátlanabb kormányt vezeti Amerika történetében.
Frum elismerte, hogy a liberális demokrácia válságban van az elkövetett hibák miatt, de szerinte egy jó rendszer kudarcai nem jelenthetnek okot arra, hogy lecseréljük azt egy gonosz rendszerre. Elismerte azt is, hogy Bannon az elsők között volt a jobboldalon, akik kimondták, hogy valami nincs rendben, de szerinte megjavítani kell a rendszert, nem lerombolni.
Bannon ezzel egyáltalán nem értett egyet, az ő tapasztalatai szerint az említett európai vezetők szuverenitást akarnak, nem elpusztítani az EU-t és Európát.
Miért kell démonizálni a nemzetállamokat, miért démonizálják a nacionalizmust?
- tette fel a kérdést Bannon.
Sorost nem azért támadják, mert zsidó
Bannon egyik legerősebb kijelentése az volt, hogy a milleniumi generáció helyzete szerinte olyan, mint a 18. századi orosz jobbágyoké. Jobban tápláltak, jobbak a ruháik, több információhoz jutnak hozzá, de nincs tulajdonuk, és nem is lesz. Nincsenek rendes munkahelyeik, nem tudnak ingatlant vásárolni, nem tudják megtervezni a jövőjüket - szerinte a populizmusnak óriási tartalékai vannak ebben a generációban. (Ahogy meg akarja nyerni a baloldalaik egy részét, és a fekete, illetve hispán szavazók 30-40 százalékát is.)
Frum szerint a populizmus mindig gazdasági katasztrófával végződik, mert nem a jövő érdekli, hanem az érzelmek kihasználása a hatalom megszerzéséhez. A jövő azoké, akik törődnek a jövővel, és Trump nem ilyen, ahogy a védővámokat hirdető európai pártok sem. Nem tudják, mit akarnak csinálni, csak azt, hogy kit utálnak. Frum a gyűlöletre uszítást is a populisták és Trump bűnének tartja, szerinte Sorost is ezért támadják:
Minden zsidó, aki hallja, hogyan beszélnek Sorosról, érti, hogy mi van emögött.
Ezzel szemben Bannon szerint egészen másról van szó:
Sorost nem azért démonizálják, mert zsidó, hanem azért, mert hatékony. Soros olyan hatékony, hogy én magam is őt tekintem modellnek a szervezeteim számára.
Bannon kizárta, hogy összeesküvés-elméleteket gyártana, hiszen nem titkos ellenségekről beszél, hanem a teljesen nyíltan romboló elitről, szerinte pedig a baloldal nyelvezte legalább olyan erőszakos, mint a jobboldalé.
Ki nyerte a vitát?
Nagyon érdekes a vita elején és a végén lezajlott szavazás eredménye is, hiszen a vita elején megszavaztatták a közönséget, hogy mennyire értenek egyet azzal, hogy a populizmus a jövő a nyugati politikában. 28 százalék értett ezzel egyet, 72 nem. Aztán megkérdezték, hogy hányan vannak olyanok, akik nyitottak arra, hogy még változhat a véleményük. 57 százalék mondta, hogy nyitott, 43 azt, hogy nem. A vita végén újra megkérdezték az embereket: és az derült ki, hogy már 57 százalék gondolja úgy, hogy a populizmusé a jövő, és 43, hogy nem, vagyis Bannon átfordította a közönséget. Az eredmény nyomán Frum is elismerte Bannonnak, hogy ezek szerint megint az a helyzet, mint 2016-ban Trumppal, és ő nyert.
De volt egy csavar a történetben, ugyanis a vitát bonyolító szervezet, a Munk Debates közölte, technikai hiba történt, és véletlenül a második szavazás eredményét hozták nyilvánosságra még egyszer.
A végeredmény az új változat szerint pontosan ugyanaz, mint a legelső volt: 28-72, vagyis semmit sem változott az emberek véleménye. Ez persze senkinek sem tett jót: vannak emberek, akikhez eleve csak a téves eredmény jutott el, vannak emberek, akik gyanakodnak, hogy meghamisították az eredményt, de maga Frum is arról írt, hogy a technikai hiba magyarázata mellett is furcsa, hogy pont ugyanaz az eredmény jött ki, mint az elején.
Forrás: 444; Fotó: Munk Debates
