Pesti Srácok

A bíróság szerint megsértette a hódmezővásárhelyi kórház jó hírnevét Márki-Zay Péter (Frissítve!)

A bíróság szerint megsértette a hódmezővásárhelyi kórház jó hírnevét Márki-Zay Péter (Frissítve!)

A hódmezővásárhelyi kórház jó hírnevének megsértéséért elmarasztalta csütörtökön a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Pétert, a bíróság egyúttal nyolcszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a település polgármesterét. A politikus egy hét alatt három hasonló perét veszítette el, a napokban a város volt aljegyzője és egy helyi vállalkozó keresetét is alaposnak ítélte meg a törvényszék.

Megsértették a hódmezővásárhelyi kórház jó hírnevét azok a kijelentések, amelyeket korábban Márki-Zay Péter, a település polgármestere tett – állapította meg csütörtöki ítéletében a Szegedi Törvényszék. Mint arról korábban a PestiSrácok.hu beszámolt, Márki-Zay a városban tartott időközi választás előtt, a korteskedés idején olyasmiket állított, hogy aki bemegy a városa kórházába, az az életét teszi kockára. Mindezt olyan példákkal igyekezett alátámasztani, amelyekről az intézmény kezdeményezte polgári per bizonyításában kiderült, hogy nem, vagy nem úgy igazak, ahogy a politikus kijelentéseiben szerepeltek. A polgármester portálunknak nyilatkozva a múlt héten még fenntartotta, állította, hogy az általa említett eseteknek alapja van, érvelése pedig kérdéseinkre, illetve a bíróság kérdéseire is az volt, hogy az elhangzottakat politikai szemszögből kell értelmezni, mert kampány idején hangzottak el. A Szegedi Törvényszék megállapítása szerint Márki-Zay Péter mondatai tényszerűek voltak, nem feltételes, hanem kijelentő módban beszélt az állítólagos történetekről, ezért nyolcszázezer forint nem vagyoni kártérítés, csaknem kilencvenezer forint perköltség, és negyvennyolcezer forint illeték megfizetésére kötelezte a polgármestert, akit a testület a további jogsértéstől is eltiltott.

Nem korlátlan a vélemény kinyilvánításának szabadsága

A bíróság döntésének indokolása szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az Alaptörvény a véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazásánál nem tesz kifejezett különbséget a tényközlés és az értékítélet között. A véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzzön másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál azonban indokolt különbséget tenni az értékítélet és a tényközlés tekintetében. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A véleménynyilvánítás szabadsága nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében.A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. A szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettséggel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében. A véleménynyilvánítási szabadság ugyanakkor kiterjed a becsületsértésre alkalmas, a valóságnak megfelelő tények, információk közlésére is, amely szabadságnak az emberi méltóság, a becsület és a jó hírnév védelme a külső korlátja.

PestiSracok facebook image

Alaptalan vádaskodásai után sorozatban veszíti el pereit Márki-Zay Péter

A Szegedi Törvényszék pénteken Márki-Zay Péter két másik, ugyancsak személyiségi jogokhoz fűződő ügyében már ítéletet is hirdetett, és az alperes polgármestert elmarasztalva sérelemdíj megfizetésére kötelezte őt. A felperesek a hódmezővásárhelyi önkormányzat egyik volt tisztségviselője és egy helyi vállalkozó, akik a helyi kórház vezetéséhez hasonlóan sérelmezték Márki-Zay őket ért kijelentéseit, amelyeket a polgármester a fentiekhez hasonlóan politikai kinyilatkoztatásoknak tart. A Délmagyar úgy értesült, hogy a nem jogerős határozat értelmében a polgármester az előbbi sértettnek egymillió, a másiknak félmillió forint sérelemdíjat fizethet, ezen kívül Márki-Zay állja a perköltségeket is.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.