A NATO főtitkára szerint Oroszország megsérti a nukleáris rakétákról szóló nemzetközi szerződéseket
A NATO külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy Oroszország megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben. Jens Stoltenberg a szövetség külügyminiszterei kedden kezdődött tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország bizonyíthatóan új rakétarendszert fejlesztett ki és hozott létre, amely teljes mértékben megsérti a kulcsfontosságú szerződést, amely harminc éven át őrizte a NATO, partnerországai és az egész világ biztonságát.
"A külügyminiszterek nyilatkozatukban felszólították Oroszországot, hogy teljes körűen és ellenőrizhető módon azonnal térjen vissza a szerződés rendelkezéseihez. A szövetségesek továbbá szilárd elkötelezettségüket fejezték ki egy hatékony nemzetközi fegyverellenőrzési rendszer megőrzése és a leszerelés mellett" – tette hozzá a főtitkár. Mint Stoltenberg elmondta, az Egyesült Államok és más szövetségesek is számos alkalommal tettek erőfeszítést az Oroszországgal való együttműködésre és kértek választ az új rakétaprogramról, Oroszország azonban nem adott kielégítő választ, továbbra is gyártotta és telepítette a szerződés szerint tiltott rakétákat. "Az INF-szerződés megsértése megnehezíti a fegyverek hatékony ellenőrzésére és leszerelésére irányuló törekvések sikerét, és alapjaiban ássa alá a szövetségesek biztonságát. A fegyverek ellenőrzésére vonatkozó megállapodások csak akkor érvényesek, ha minden fél tiszteletben tartja azokat" – hangsúlyozta a főtitkár.
Nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben megfelel a szerződésnek. Nincsenek új amerikai rakéták Európában, de új orosz rakéták vannak Európa közvetlen szomszédságában. A helyzet, amelyben az Egyesült Államok betartja a szerződést és Oroszország nem, egyszerűen nem tartható fenn
– emelte ki Stoltenberg. A nyilatkozat szövege szerint a szövetségesek továbbra is elkötelezettek a stratégiai stabilitás és az euro-atlanti egység megőrzése mellett. "A NATO folytatja átfogó elrettentési és védelmi politikáját, hitelessége és eredményessége érdekében pedig a rendszeres konzultációt Oroszországgal. A NATO a konfliktusok megelőzése és a béke megőrzése érdekében cselekszik, és párbeszédet keres Moszkvával" – szögezték le. "Nem akarunk új fegyverkezési versenyt, nem akarunk új hidegháborút. A szövetségesek továbbra is az Oroszországgal való jobb kapcsolat érdekében fognak dolgozni" – hangsúlyozta a főtitkár.
"Oroszországnak még van egy utolsó esélye arra, hogy visszatérjen az INF-egyezmény rendelkezéseihez és megfeleljen azoknak. A katonai szövetségnek pedig fel kell készülnie az érintett nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó szerződés nélküli világra" – közölte Stoltenberg. A főtitkár a Kercsi-szorosban nemrégiben kialakult orosz-ukrán incidenssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, Oroszországnak tennie kell a feszültségek elmérgesedése ellen. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország krími jelenlétét befolyásának kiterjesztésére használja.
A NATO továbbra is közelről figyeli a helyet alakulását, jelen van a térségben és továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz
– fogalmazott a NATO főtitkára.
Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, a szövetség mindent megtesz a kialakult konfliktus elmérgesedése ellen; ez kizárólag békés, tárgyalásos úton következhet be. Pavlo Klimkin sajtóértekezletén üdvözölte a NATO politikai támogatását, ugyanakkor kijelentette, noha erős nyilatkozatok születtek, nem szabad azok szintjén maradni. Egyeztetett választ kell adni Oroszország cselekedeteire – tette hozzá. Az ukrán külügyminiszter azt javasolta, hogy a NATO befolyását felhasználva járjon közbe annak érdekében, hogy megtiltsák orosz hajók belépését más országok kikötőibe, ha Moszkva továbbra is gátolja az Azovi-tengeri hajózást. Hozzátette, javaslatát meg kívánja tárgyalni az európai uniós tagországokkal is a jövő hét folyamán. A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás középpontjában egyebek mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll.
Forrás: MTI; Fotó: PS
