Pesti Srácok

A tagállamok nagy többsége elfogadta az ENSZ migrációs csomagját – Magyarország, az USA és további három állam nemmel szavazott

A tagállamok nagy többsége elfogadta az ENSZ migrációs csomagját – Magyarország, az USA és további három állam nemmel szavazott

A tagállamok nagy többséggel elfogadták szerdán New Yorkban az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a globális migrációs csomagot, amelynek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a migráció "biztonságossá, rendezetté és szabályozottá" tétele érdekében.

A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel, tizenketten tartózkodtak, öt ország pedig ellene voksolt, köztük az Egyesült Államok és Magyarország.

A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még a szavazás előtt nyilatkozott New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén, amelynek témája a világszervezet globális migrációs csomagjának elfogadása volt. Elmondta, hogy Magyarország nemmel szavaz a globális migrációs csomagra, mert annak legtöbb célkitűzése ellentétes a nemzeti érdekeivel.

PestiSracok facebook image

Az ENSZ globális migrációs csomagja az első globális nemzetközi megállapodás a kérdésről, de nem kötelező érvényű. Hivatalos neve Marrákesi egyezmény a migrációról. A marokkói városban múlt héten jóváhagyott megállapodás fő célja, hogy felszámolja és legálissá tegye a gyakran veszélyes és illegális népmozgást a határokon át, amely az embercsempészek révén világszerte „iparággá” vált, de közben lehetőséget ad a gazdasági lehetőségeket kereső embereknek.

Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 80 százaléka a hivatalos szabályok betartásával keres új életlehetőséget.

Abból a szempontból nem történt meglepetés az ENSZ globális migrációs csomagjáról szerdán New Yorkban, a világszervezet közgyűlésének plenáris ülésén megtartott szavazáson, hogy az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országok és a kis szigetországok támogatták a csomag elfogadását, nyilvánvalóan azért, mert az megfelel az érdekeiknek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a voksolás után a közmédiának a helyszínen nyilatkozva. Hangoztatta, hogy az elmúlt évben "az előkészítő találkozókra egyetlen európai politikus sem ment el, Európa érdekeit alig képviselték".

- fogalmazott. Kiemelte, hogy a 28 európai uniós tagországból 9 nem szavazta meg a csomagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a folyamat elején az európai liberális főáramlathoz tartozó bürokraták és politikusok azt mondták, hogy "Magyarország megint különcködik", most már az EU-tagállamok egyharmada nem értett egyet a dokumentummal. Világosan látszik az is, hogy a megállapodás ellen szavazók olyan országok, amelyek jelenlegi vezetői a saját polgáraik biztonságát helyezik előtérbe - vélte Szijjártó Péter.

Akik viszont megszavazták a csomagot, vállalniuk kell azt a felelősséget, hogy újabb migrációs hullámok elindításához járulnak hozzá - tette hozzá. Hangoztatta azt is, hogy mivel a tagországok mintegy egyötöde - 41 ország - nem szavazta meg a paktumot, ezentúl nem lehet rá úgy hivatkozni, mintha az a tagországok egyöntetű akaratát tükrözné. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy New Yorkban szerdán üzleti tárgyalásokat is folytatott. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1700 amerikai vállalat több, mint 100 ezer embernek ad munkát, Németország után az Egyesült Államok már a második legjelentősebb befektető, és az onnan érkező beruházások lendülete kitart. Elmondta, hogy a mostani tárgyalásokon egy nagyon komoly informatikai szolgáltatásokat fejlesztő és szolgáltató amerikai vállalattal sikerült megállapodni arról, hogy Budapesten és Szegeden informatikai fejlesztő bázisokat hoznak létre. Több, mint 100 új munkahelyet fognak létrehozni tízmillió eurót meghaladó beruházás keretében. A miniszter a cég nevét nem közölte.

Az amerikai vállalatok "nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása sikeres legyen, és Magyarország ne kizárólag termelési helyszínként, hanem kutatás-fejlesztési helyszínként, magas hozzáadott értékű beruházások vonzó és népszerű célpontjaként is szerepeljen a beruházó vállalatok térképén" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.