Főpolgármesteri Hivatal: Az elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán a fővárost nem érte kár, sikeresen be fogják fejezni a beruházást
Az elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán a főváros teljes egészében ura a helyzetnek, a projektet a főváros sikeresen be fogja fejezni, a szállítói szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár - hangzott el Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes, Borbély Lénárd és Wintermantel Zsolt fővárosi képviselők szerdai sajtótájékoztatóján.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, fővárosi képviselő emlékeztetett rá: a Fővárosi Önkormányzat évekkel ezelőtt döntött az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, amelyhez hitelfelvételre volt szükség. A projektet a BKK bonyolította le, a törvények és a jogszabályok betartásával, a hitelfelvétel szempontjait is figyelembe véve kiírta a közbeszerzési eljárást, a nyertes feladata volt a rendszer bevezetése, a szükséges eszközök legyártása. Ez nagyrészt meg is történt, a projekt hét fázisából négy megvalósult. Azok a tárgyi eszközök és szoftverek, amelyeket kifizettek, a későbbiekben a projekt során felhasználhatók - hangsúlyozta Borbély Lénárd.
Semmiféle pénzügyi veszteség nem érte, nem érthette a fővárost: "akik ezt harsogják, magukból indulnak ki, hiszen a 2010 előtti városvezetés kötött hátrányos és káros szerződéseket", például az Alstommal - jegyezte meg. Úgy fogalmazott:
Tarlós István a megoldások embere; amióta ő vezeti Budapestet, minden projekt sikeresen befejeződött, a főváros saját erejéből vagy az állammal összefogva.
Hangsúlyozta: a fővárosi elektronikus jegyrendszert is be fogják vezetni, a MÁV-ot és a Volánt is magába foglaló nemzeti platformhoz csatlakozva, így az komplexebb, a budapestiek számára kényelmesebb rendszer lesz. Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón kitért rá: a projekt során két szerződést kötöttek, a Főváros az EBRD-vel szerződött a finanszírozásról, a BKK pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt & Bachmann német céggel. Hangsúlyozta: a főváros azokkal a kérdéskörökkel foglalkozott, amelyek az előbbihez kötődtek. A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy az objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak, a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg.
Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja. "Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz" - jegyezte meg. A szerződésmódosítás azonban nem tudott létrejönni; ősszel már az EBRD is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a Főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható. Bagdy Gábor hozzátette: történt még egy malőr, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe. Bagdy Gábor megemlítette: egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere, fővárosi képviselő a sajtótájékoztatón visszautasította Horváth Csaba szocialista politikus állítását, tévedésnek nevezte, hogy veszteség érne az elektronikus jegyrendszer projekt kapcsán a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti városvezetés által az Elektra nevű elektronikus jegyrendszerre tíz éven át elköltött több százmilliós tanácsadási szerződések és tanulmányok miatt érte kár a fővárost, hiszen azokból egyetlen mondatot sem tudott felhasználni a 2010-ben megalakult BKK. Megemlítette, hogy az előző városvezetés idejéből származó, a 4-es metróhoz kapcsolódó ügyek miatt is érheti kár a fővárost. Az alagutat fúró Bamco konzorciummal összesen 35 peres eljárása volt a fővárosnak és a BKK-nak, amelyekből hét még folyamatban van, ezek közül pedig a legnagyobb tétel 35 millió eurót jelent. Az Alstommal szemben pedig 29 millió eurós követelése van a BKV-nak, a céggel a 2010 előtt a metrókocsik beszerzésére kötött szerződést is fel kellett mondani és újrakötni.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
