Pesti Srácok

Oroszország lépett elő a világ második legnagyobb fegyvergyártójává

Oroszország lépett elő a világ második legnagyobb fegyvergyártójává

Oroszország lépett elő a világ második legnagyobb fegyvergyártójává az Egyesült Államok után - állapította meg hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Összességében azonban továbbra is az Egyesült Államok uralja a rangsort 42 céggel, amelyek a fegyvereladások 57 százalékát bonyolították le tavaly 226 milliárd dollár értékben.

A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet szerint Oroszország megelőzte Nagy-Britanniát, amely 2002 óta tartotta magát a második helyen, de továbbra is vezeti a fegyvergyártó országok rangsorát Nyugat-Európában. A SIPRI beszámolója szerint a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 398,2 milliárd dollár (mintegy 113 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly, ami 2,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz mérten. Ebből orosz fegyverkezési vállalatok 9,5 százalékkal, vagyis 37,7 milliárd dollárral részesedtek, ami 2016-hoz képest 8,5 százalékos növekedést jelent. A jelentés a belföldi és a külföldi fegyvereladásokat egyaránt tartalmazza, ugyanakkor nem foglalja magában - a megbízhatatlan statisztikákra tekintettel - a kínai vállalatokat. Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója szerint az orosz fegyvergyártók 2011 óta jelentős növekedési pályán vannak.

- mondta. A SIPRI jelentések történetében először került be az egyebek mellett korszerű légvédelmi eszközöket gyártó, moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a világ tíz vezető fegyvergyártó cégét felsoroló listára. Az Sz-400-as légvédelmi rendszereket is gyártó cég tavaly 8,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.

PestiSracok facebook image

Összességében azonban továbbra is az Egyesült Államok uralja a rangsort 42 céggel, amelyek a fegyvereladások 57 százalékát bonyolították le tavaly 226 milliárd dollár értékben. Köztük van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin. A világviszonylatban harmadik helyre szorult Nagy-Britannia 35,7 milliárd dollár értékű fegyvereladással továbbra is vezet Nyugat-Európában, amely összesítve 95 milliárd dollár értékben adott el haditechnikát 2017-ben. Jelentős fejleményként értékeli a jelentés azt, hogy a török fegyvergyártó vállalatok 2016-hoz képest 24 százalékkal növelni tudták az eladásokat. A SIPRI másik kutatója, Pieter Wezeman szerint ez Törökország azon ambíciójára vezethető vissza, hogy fejlessze fegyveriparát, így téve eleget növekvő saját keresletének és csökkentse függőségét a külföldi beszállítóktól.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.