Pesti Srácok

Szétverték a rendőrök az ENSZ migrációs paktuma elleni tüntetést Brüsszelben

Szétverték a rendőrök az ENSZ migrációs paktuma elleni tüntetést Brüsszelben

Több ezren utcára vonultak vasárnap Brüsszelben, tiltakozásképpen az ENSZ migrációs csomagja ellen; a tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a kivezényelt rendőrökre, akik végül könnygázzal és vízágyúval oszlatták fel a tömeget.

A hatóságok szerint nagyjából 5500 ember vett részt a tucatnyi flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali szervezet által meghirdetett demonstráción. A tiltakozók egyebek mellett a határok lezárását és Charles Michel miniszterelnök lemondását követelték, sokan baloldal- és migránsellenes rigmusokat skandáltak. Néhány százan köveket és kukákat kezdtek dobálni a rendőrök felé, illetve megpróbáltak bejutni az Európai Bizottság épületébe, amelynek több ablakát is betörték. A rendfenntartók erre válaszul könnygázt és vízágyút vetettek be, s nagyjából ötven embert őrizetbe vettek. A belváros egy másik pontján eközben ellentüntetők gyülekeztek, ők körülbelül ezren lehetettek. Innen nem érkeztek hírek rendbontásról. Délután 4 órára már helyreállt a nyugalom Brüsszelben - jelentette a helyi sajtó. Eredetileg nem engedélyezték a két tüntetést az esetleges összecsapások és rendbontás miatt, az illetékes hatóság később azonban visszavonta a tiltást, aláhúzva, ez nem elegendő indok a gyülekezési szabadság korlátozására.

Az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt előző héten kilépett a kormánykoalícióból, miután Charles Michel a tiltakozása ellenére is aláírta hétfőn az ENSZ migrációs csomagját, amit a parlamenti képviselők nagy többsége is támogatott. Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül.

A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.