Pesti Srácok

Tovább nyomoznak a Welsz-iratok ügyében

Tovább nyomoznak a Welsz-iratok ügyében

Gyakorlatilag nincs határidő az eljárás befejezésére az úgynevezett Welsz-iratok kapcsán indult nyomozásban, mivel az alapügyben továbbra sincs gyanúsított – tudta meg a Magyar Idők. Az alapügytől elkülönítve öt gyanúsított ellen folyik eljárás, tíz ellen pedig már vádat is emeltek, hatot elítéltek, nem jogerősen.

Tovább folytatja az úgynevezett Welsz-iratok kapcsán indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), az alapügy vizsgálatának nincs határideje – értesült a Magyar Idők. Az idén hatályba lépett új, büntetőeljárásról szóló törvény értelmében addig nincs határideje a nyomozásnak, amíg az adott ügyben nincs gyanúsított.

A főügyészség helyettes szóvivője, Kovács Katalin a lap érdeklődésére közölte: az ügyben – célszerűségi okból – személyenkénti elkülönítések történtek, a gyanúsítottak egyike sem közszereplő.

PestiSracok facebook image

Ezen túlmenően – közokirat-hamisítás bűntette miatt – öt terhelttel szemben jelenleg is folyamatban van a nyomozás. A KNYF eddig tíz személy ellen – egy személynél közokirat-hamisítás, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – emelt vádat az elkövetés helye szerinti illetékes bíróságokon.

– mondta el a Magyar Időknek Kovács Katalin. A lap úgy tudja, még tetemes mennyiségű iratot kell értékelnie a nyomozó ügyészeknek, így nem zárható ki, hogy további elkülönítésekre is sor kerül, illetve hogy az alapügyben is gyanúsítások következhetnek.

A sokak által politikai kalandornak tartott néhai Welsz Tamás Magyarországon hamisítottnak minősülő, ám az afrikai állam nyilvántartásában szereplő bissau-guineai diplomata-útlevelekkel és diplomata-rendszámokkal egyaránt üzletelt. Ugyanakkor bissau-guineai adóigazolásokkal is kereskedett, amelyekkel akár üzletemberek, maffiózók vagy éppen politikusok is igazolni tudták bevételeik eredetét.

A költségvetési csalással is megvádolt terhelt feltehetően az adóigazolással kapcsolatos körbe tartozó üzletember lehet, míg a többieket az útlevelek, illetve a rendszámok kapcsán gyanúsíthatták meg korábban, illetve a vádemelések is az ezen körök által elkövetett bűncselekményekre alapultak.

Welsz Tamás 2014 tavaszán adott át több mikrobusznyi, az érdi házában tárolt dokumentumot a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói­nak, majd egy járőrautóval a vállalkozó budapesti irodájához indultak, amikor a hátsó ülésen ülő férfi rosszul lett, és egy mentőállomáson elhunyt. Halála előtt állítólag annyit mondott a rendőröknek, hogy bevett valamit, a boncolás pedig egy afrikai kígyóméreg nyomát mutatta ki a férfi szervezetében. Az öngyilkosságot azonban sokan megkérdőjelezték. Az iratokat hónapokig vizsgálta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden különösebb eredmény nélkül, majd az ügyet átvette a KNYF.

A Welsz Tamástól származó, hamisított bissau-­guineai útlevelekkel kapcsolatban a legismertebb név Simon Gáboré, az MSZP volt alelnökéé. Egy ilyen útlevelet találtak a nyomozó ügyészek az egykori szocialista politikus elleni nyomozás során, amelyet Simon édesanyjának vezetékneve alapján Gabriel Derdák névre állítottak ki.

Ezért vádolják Simon Gábort hamisított okirattal való visszaéléssel is abban a büntetőperben, amelynek fő vádpontja a volt politikus által elkövetett költségvetési csalás.

Az útlevéllel Simon álnevére számlát is nyitottak, s azon 75 millió forintnyi valutát helyeztek el. A volt politikus azt állította, hogy Welsz kereste meg őt, segítséget ajánlva az ellene indult eljárásban, és ekkor kérte el tőle az üggyel kapcsolatos iratokat. Simon szerint a dokumentumokban szereplő adatokkal élhetett vissza valaki.

Forrás: Magyar Idők; Vezető kép: Rendőrök az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásán, ahova rendőrök vitték Welsz Tamást, miután a Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó rosszul lett, miközben a Központi Nyomozó Főügyészségre vitték – MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)