Pesti Srácok

Tízmilliárdokat mentettek meg a NAV pénzügyi nyomozói

Tízmilliárdokat mentettek meg a NAV pénzügyi nyomozói

Hatezer bűncselekményt derített fel tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága, a jogellenes tettek elkövetői 77 milliárd forint kárt okoztak, a hatóság az összeg hatvan százalékát szerezte vissza - közölte a Magyar Idők.

A lap csütörtöki száma szerint az adóhivatalban úgy számoltak, hogy ha a tavaly lefülelt bűnbandák tovább dolgoztak volna, egy év alatt újabb 16 milliárd forint kár érte volna a közkasszát. A NAV legfrissebb kimutatása szerint 2018-ban az esetek nagyjából harmadában költségvetési csalás miatt vizsgálódtak a pénzügyi nyomozók, csődbűncselekmény miatt is sokszor kellett eljárniuk, ahogy a számviteli rend megsértése, orgazdaság és az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos törvénysértés is többször felmerült.

A legnagyobb pénzügyi tétel a költségvetési csalásokhoz kapcsolódott, ezek a cselekmények 71 milliárd forintos kárt okozhattak. A NAV nyomozó hatóságának egyik régi célkitűzése, hogy különféle lépésekkel - az érintettek önkéntes befizetései mellett lefoglalással és zár alá vétellel - a lehető legnagyobb összeget szerezzék vissza a csalóktól, az elkövetőktől: 2010 körül nagyjából a kár tíz százalékát sikerült biztonságba helyeznie így a hatóságnak, tavaly ez az arány már hatvan százalék felett volt.

Forrás: Magyar Idők, MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.