Alternatív parlament felállításával készül az ellenzék a március 15-i nemzeti ünnepre
A korábbiakhoz képest új szimbólumokkal, alternatív parlament felállításával, tizenkét ponttal és azonos transzparensekkel készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre az ellenzéki pártok, s a hozzájuk kötődő civil és szakszervezetek — derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumból. A hármas egységbe tömörülő ellenzék össztársadalmi önszerveződést, mozgalmat szeretne hirdetni.
Közösen készülnek az ellenzéki pártok a hozzájuk köthető civil szervezetekkel és szakszervezetekkel a március 15-i nemzeti ünnepre – írja a Magyar Nemzet. A lap birtokába került, ellenzéki forrásaiktól származó belső szervezői útmutató szerint a korábbiakhoz képest új narratívával áll elő a baloldali, immár hármas egységbe tömörült szerveződés.
A dokumentum szerint a pártok alternatív parlament felállítását tervezik, és korábban még nem használt szimbólumokkal vázolnak fel új jövőképet.
Az ellenzéki színjáték egyik legfontosabb eleme egy alternatív parlament felállításának bejelentése. Ehhez kapcsolódóan a színpadi programelemek közül figyelmet érdemel, hogy a civil szférából, szakszervezetekből, közéleti szereplőkből verbuvált új, a korábbi megmozdulásokon még nem szereplő szónokok meghirdetik a „nép” tizenkét pontját.
A szervezettséget jól jelzi, hogy a papíron civil körökből származó szónokoknak kell felkérniük a pártokat az instrukciók szerint arra, hogy foglalkozzanak a tizenkét ponttal.
Ezt követően a pártok a forgatókönyv szerint felesküdnek arra, hogy mindent megtesznek a tizenkét pont teljesítése érdekében alternatív parlamentjükben. Ennek munkaterve is szerepel a dokumentumban: a tizenkét pont alapján a következő két évben minimumprogramokat, törvényjavaslat-csomagokat dolgoznának ki, s ezek eredményeit sajtónyilvános plenáris üléseken mutatnák be.
Ezeket „népi felhatalmazás szavazással” fogadnák el. A szervezők pontosan meghatározták az eddigiektől eltérő, merőben új narratív elemeket is. A terv szerint a „Fidesz által kisajátított kifejezések” visszavételére törekednek, mint a kokárda, a nemzet, a polgár, a haza, a család vagy Isten. Az ajánlott kifejezések között szerepel a hit, önbizalom, tudás, felelősség.
Ugyanakkor meghatározták a tiltott szavak listáját is, a beszédek során például a „nem” szó használatát. Szintén tiltott Orbán Viktor, a Fidesz és a kormányzati képviselők nevének kimondása.
Pontos menetrendje van az önszerveződésnek álcázott aktivizálásnak is, amelyre a szónokoknak kell buzdítaniuk. A hármas egység, tehát a pártok, a szakszervezetek és a civil csoportosulások fontos feladatokat kapnak.
A pártoknak az alternatív parlamentben kell dolgozniuk. A szakszervezeteknek a toborzás, a bérek és a munkakörülmények jelentik majd a fő narratívájukat, míg a civileknek, mint hangadóknak kell megszervezniük a mozgalmakat.
A műsort frappáns elemekkel is színesítenék. A Szabad sajtó útjára szervezett színpadi programok után a résztvevőknek az Erzsébet hídtól a Kossuth térig, de ha véletlenül sokan lennének, a Jászai Mari térig tartó szakaszon kellene élőláncot alkotniuk.
Közben a fogadalomtevő politikusok végighaladnának az élőlánc mentén, kézfogással megpecsételve az egységet. Az instrukciók szerint az élőlánc tagjai krétával körberajzolják a talpukat.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
