Pesti Srácok

EMMI: A nevelőszülői hálózat megerősítése a cél

EMMI: A nevelőszülői hálózat megerősítése a cél

A nevelőszülői hálózat megerősítése az Emberi Erőforrások Minisztériumának célja; ezzel azt szeretnék elérni, hogy minél több olyan embert találjanak, aki hivatásának érzi ezt a küldetést - fogalmazott Fülöp Attila, a tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

A megyeszékhelyen szombaton tartották meg a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány borsodi rendezvényét; a Lehetetlen nincs elnevezésű programon gyermekek és nevelőszüleik töltötték meg a Művészetek Háza színháztermét. Fülöp Attila a rendezvény előtt elmondta: a gyermekvédelemben, szociális területen végzett munkának a napi rutinon kívül van példaadó, példamutató jellege is. Megmutatja a társdalomnak, hogy az egymás iránti felelősségérzetből, felelősségvállalásból, segítségnyújtásból is lehet példásan vizsgázni. Hozzátette: az elmúlt évben mintegy 5200 nevelőszülő volt az országban, de szeretnék növelni a számukat, szeretnék elérni, hogy minél többen vállalják ezt a hivatást, minél több gyermek kerülhessen nevelőszülőkhöz. Jelenleg az érintettek kétharmada, mintegy 15 ezer gyerek él családi környezetben. Fülöp Attila úgy fogalmazott: a nevelőszülők tudják, hogy a náluk nevelkedettek vagy visszakerülnek valódi családjukhoz, vagy örökbe fogadják őket; "el kell fogadniuk, hogy úgy nevelem őket, hogy el tudjam engedni őket". Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben vezették be a foglalkoztatási jogviszonyt a nevelőszülői hálózatban, 2020. január elsejétől pedig a nevelőszülői gyedet is bevezetik a kétévesnél fiatalabb gyerekek otthoni nevelése esetében. Az országos kampány május közepéig tart, Budapesten zárul - közölte Fülöp Attila, akik a miskolci eseményen megköszönte a Johannita Segítő Szolgálat csokoládéadományát, majd átadta a minisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által meghirdetett Lehetetlen nincs országos rajzpályázat megyei díjait.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)