Pesti Srácok

Fülöp Attila: Fontos cél a gyermekvédelem elismertségének növelése

Fülöp Attila: Fontos cél a gyermekvédelem elismertségének növelése

Május végéig tart a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány, addig minden megyében lehetőséget kívánunk adni a jelentkezéshez, és célunk a gyermekvédelem és a szociális szakma társadalmi elismertségének növelése is - mondta a Magyar Nemzetnek Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Mint mondta, a nevelőszülőségben a legfontosabb a lelkület és az elhivatottság, amely nem nyolcórás foglalkozást jelent, hanem 24 órás, a gyermek életét meghatározó elkötelezettséget. Az államtitkár hozzátette: erre a nemes feladatra keresnek jelentkezőket, hiszen huszonháromezer gyermek van a gyermekvédelemben, ebből tizenötezren nevelőszülőknél élnek, a gyermekotthoni férőhelyek kiváltásával pedig a jelenlegi 5200-nál több nevelőszülőre van szükség, ugyanakkor utánpótlásra a kiöregedés miatt is szükség van. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2014-től a nevelőszülőség speciális foglalkoztatási jogviszonynak minősül, és 2020. január 1-jétől bevezetik a nevelőszülői gyedet, így erre az ellátásra a gyermek kétéves kora alatt a nevelőszülők is jogosultak lesznek.

A gyermekekért való felelősségvállalás fontos érték Magyarországon - hangsúlyozzák ősztől kezdve a nevelőszülői hivatást népszerűsítő országos kampány állomásain, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron, Zala és Pest megye településein, legutóbb Miskolcon, majd Szekszárdon, hétfőn pedig a Veszprém megyei Várpalotán. Készülnek még megjelenni Somogy, Nógrád, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Ezekre az alkalmakra kitelepülnek a nevelőszülői hálózatok, és elmondják, milyen örömökkel és nehézségekkel jár a nevelőszülőség. A nevelőszülői hivatással 2014 óta együtt jár a foglalkoztatási jogviszony, és az elmúlt négy évben az egy gyermek után járó havi 15 ezer forint a négyszeresére, 60 ezerre emelkedett. Emlékezetes, hogy legutóbb 2013-ban volt nevelőszülőséget népszerűsítő kampány, akkor 1050 fő jelentkezett. A 2018-2019-es kampány során ehhez hasonló érdeklődést remélnek - olvasható a Magyar Nemzetben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.