Pesti Srácok

Kásler: Csökkentek a tervezhető egészségügyi beavatkozások várólistái

Kásler: Csökkentek a tervezhető egészségügyi beavatkozások várólistái

Csökkentek a tervezhető egészségügyi műtétek várólistái - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn, sajtótájékoztatón.

Kásler Miklós elmondta: az elmúlt öt évben az akkori 70 ezres betegszámhoz képest mára a tervezhető beavatkozásokra várók száma 28 ezerre csökkent, ezzel Magyarország az európai középmezőnybe került. 2012-től tavaly év végéig várólista-csökkentésre 26 milliárd forintot fordított a kormány, jövőre erre a célra további hatmilliárd forint áll rendelkezésre - jelezte a miniszter. Kásler Miklós felidézte: 2012-ben született döntés arról, hogy a tervezhető műtétekre várók listáját intézményi szinten nyilvánossá teszik, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap koordinál. Az intézkedés célja az volt, hogy a betegeknek nagyobb műtétekre se kelljen 180 napnál, a kisebbeknél pedig 90 napnál többet várniuk.

Kásler Miklós jelezte, hogy például a szürkehályog-műtétek esetében Magyarországon a második legrövidebb a várakozási idő az ilyen listát vezető 15 európai ország közül. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: a tizenhárom várólista-csoport felénél egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. A legkevesebb átlagos várakozási idő - nyolc nap - a gerincsérvműtéteknél és bizonyos nőgyógyászati beavatkozásoknál volt. A folyamat pozitív, de külön figyelmet kell fordítani azokra a beavatkozásokra, amelyeknél hatvan napnál hosszabb a várakozási idő - mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy 2014 és 2018 között átlagosan 46 százalékkal rövidültek ezek a várólisták is. Ma a legtöbbet, 126 napot a térdprotézis-műtétre kell várni, ezt követi 88 nappal a csípőprotézis-műtét - közölte.

Horváth Ildikó hangsúlyozta: jelentős előrelépést tett Magyarország azzal, hogy nyilvánossá tette műtéti várólistáit, hiszen az OECD-országok közül tizenöt teszi ezt meg. Ebben a sorban például csípőprotézis-műtétek esetében a 88 napos várakozással a 6. legjobb helyen áll Magyarország. Ugyanezen műtétre Lengyelországban 444 napot kell várni, és Hollandiában a legjobb a helyzet, ott 50,5 nap a várakozási idő. A térdprotézis-műtétek 126 napos várakozási idejével a tizenöt ország közül Magyarország a 8. helyen van. Lengyelországban 566 nap alatt jut el valaki ilyen műtétre, a legkedvezőbb helyzet pedig Dániában van, ahol 53 napot kell egy betegnek várnia. Várólistát kell vezetni a szürkehályogműtétekről, a gerincstabilizáló-műtétekről, az epekövesség miatti beavatkozásokról, a sérv-, a térd- és csípőprotézis-műtétekről, az ortopédiai nagyműtétekről, a nyitott szívműtétekről és bizonyos nőgyógyászati műtétekről.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.