Polt: Biztosan vádemeléssel zárul majd az Alstom-ügyben indult nyomozás
Biztosan vádemeléssel zárul majd az Alstom-ügyben indult nyomozás – derült ki Polt Péternek a Magyar Nemzetnek adott interjújából. A legfőbb ügyész a Magyar Nemzetnek elmondta: már csak abból is látszik, mennyire komolyan veszik az OLAF jelzéseit, hogy csak a 2012-2019 közötti időszakban negyven üggyel fordultak a magyar hatóságokhoz, és valamennyiben nyomozást rendeltek el.
Polt Péter az interjúban arról beszélt: az OLAF-jelentésekbe azért nem tekinthet be bárki, mivel azok a feljelentés részét képezik, így bekerülnek az adott ügy iratanyagába. Ezeket viszont csak az nézheti meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, azaz mindenkinek kiadják, akiknek a törvény lehetővé teszi. Mint megjegyezte: az OLAF maga sem hozza nyilvánosságra a jelentéseit. A legfőbb ügyész arról is beszélt: megítélése szerint az Ügyészség és az OLAF között kiváló a viszony. Mint kifejtette: már csak abból is látszik, mennyire komolyan veszik az uniós hivatal jelzéseit, hogy csak a 2012-2019 közötti időszakban negyven üggyel fordultak a magyar hatóságokhoz, és valamennyiben nyomozást rendeltek el. Polt Péter hozzátette: eddig tíz esetben született vádemelés, tíz esetben megszüntetés; egy ügyben pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása mellett felfüggesztették az eljárást, a többiben folyamatban van a nyomozás. Összességében ez azt jelenti, hogy az ajánlásokkal összefüggően az ügyészség a lezárt ügyek 52 százalékában emelt vádat, amely tíz százalékkal haladja meg az európai uniós átlagot.
Újságírói kérdésre Polt Péter az Alstom-ügyre térve arról beszélt: az Ügyészség közel van már a befejezéshez. Hozzátette:
biztosan lesz vádemelés az ügyben. De az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen, és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
Megjegyezte:
a közelmúltban az ügyészség munkatársai külföldre utaztak, hogy egy újabb bizonyítékot szerezzenek be, és ez az egyik oka, hogy az említett vádemelés még nem történt meg.
Az MTVA székházába behatoló képviselők ügyével kapcsolatban Polt Péter arról beszélt: amíg egy ezzel kapcsolatos tüntetés a törvényeknek megfelelően zajlik le, addig ezzel nincsen semmi baj egy jogállamban. Ami ellenben a képviselőket illeti, a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát mindenki ismeri:
a hatóság elutasította az országgyűlési képviselők feljelentését, ami ellen ők panaszt emeltek. A határozat azt mondta ki, hogy a képviselők nem hivatalos eljárás részeként tartózkodtak az MTVA székházában, nem ellenőrzési feladatukat teljesítették, hanem különböző követelések beolvasását óhajtották elérni, így nem lehet hivatalos személy elleni bűncselekményt megállapítani a biztonsági őrökkel szemben.
Az Európai Ügyészséggel kapcsolatban a legfőbb ügyész arról beszélt: mind egyetemi tanárként, mind kutatóként, mind gyakorló ügyészként sokat foglalkozik a kérdéssel. Hozzátette: az uniónak vannak sikertörténetei, mint az OLAF és az Eurojust, ami a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja magas színvonalon. Felidézte: az eredeti gondolat az volt, hogy az Eurojust alakult volna át európai ügyészséggé, és ezt a forgatókönyvet a magyar fél is támogatni tudta volna. Ugyanakkor hozzátette: az európai ügyészség esetén nem látja biztosítottnak a szakmaiság kellően magas fokát, ráadásul elgondolkodtató, hogy a szervezetnek lehetősége lenne válogatni az ügyek között.
A tervezett működése ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, sérti a nemzeti szuverenitást, mert amíg a közös nyomozócsoportban együtt dolgozó rendőrök és ügyészek megmaradnak a hazájuk szerveinek kötelékében, az európai ügyészség munkatársai egy nehezen felügyelhető, nemzetek feletti hatóság széles jogkörrel felruházott emberei lesznek
- fogalmazott.
A teljes interjút itt olvashatják.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI
