Pesti Srácok

Tarlós: Együttműködési megállapodást kötött a főváros a Magyar Kerékpárosklubbal

Tarlós: Együttműködési megállapodást kötött a főváros a Magyar Kerékpárosklubbal

Tovább épül idén a kerékpárosbarát közúthálózat a fővárosban és bővül a Mol Bubi közbringarendszer - mondta Tarlós István csütörtökön Budapesten. Mint fogalmazott: "a mai városvezetésnek feltett szándéka, hogy harmonizálja az érdekeket, ezért a Magyar Kerékpárosklub és a fővárosi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a főváros kerékpáros közlekedésének további javítása érdekében". Kiemelte: ilyen "mélységű" együttműködés Budapesten még soha nem volt. A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy azóta eljutott hozzá a kerékpárosok "12+1" pontja, s azokból "9+1-et" már ma kezelhetőnek tart.

A főpolgármester a Városi kerékpáros konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat hosszú távú városfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a közlekedésfejlesztés, ezen belül az integrált kerékpárosbarát környezet megteremtése. Tarlós István rámutatott: a célok eléréséhez elengedhetetlen a szemléletformálás, és fontos, hogy a főváros minden közlekedője megértse:

A fejlesztésekről ma már folyamatosan egyeztetnek és meghallgatják a kerékpárosok igényeit. A fővárosi közlekedést igyekeznek kompakt rendszerként kezelni, és tudomásul kell venni, hogy a kerékpárosok érdekeinek érvényesítése fokozatosan, megfelelő ütemezéssel történhet - mondta. Tarlós István közölte: az idén fővárosi forrásból további 16 gyűjtőállomás és 300 új kerékpár kerül forgalomba a MOL Bubi közbringa rendszerben. A 3-as metróvonal déli szakaszának - április 6-án kezdődő - felújításához kapcsolódva idén nyáron 13 új gyűjtőállomás létesül.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Tarlós István közölte azt is, hogy a fővárosi közfejlesztési tanács csütörtökön készül elfogadni a 2013-as Balázs Mór-terven alapuló Budapesti mobilitási tervet. Mint mondta: ha a tényeket vesszük alapul, és nem bizonyos "támogatott retorikákat", akkor nem lehet mást megállapítani, mint azt, hogy a kerékpáros fejlesztések összehasonlíthatatlanul jelentősebbek az utóbbi kilenc évben, mint előtte több évtizeden át.

- jelentette ki Tarlós István, rámutatva: ilyen "mélységű" együttműködés Budapesten még soha nem volt. Megjegyezte azt is, hogy azóta eljutott hozzá a kerékpárosok "12+1" pontja, s azokból "9+1-et" már ma kezelhetőnek tart. A főpolgármester elmondta: az elmúlt csaknem tíz évben mintegy negyven kerékpárosbarát fejlesztés valósult meg a fővárosban, létrejött emellett a Mol Bubi közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, valamint a Magyar Kerékpárosklubbal együttműködve iskolai program indult a biztonságos közlekedésről. Tarlós István kitért arra: fontos látni, hogy Budapesten a jövő közlekedési igénye a mai közlekedési rendszerben, a múlt városszerkezetében és jelenlegi úthálózatán bonyolódik le.

- mutatott rá. Tarlós István szólt arról is, hogy az elmúlt mintegy tíz éves munkának köszönhetően Budapest Európa egyik legvonzóbb és legélhetőbb városa lett; 2019-ben elnyerte az "Európa legjobb úticélja" címet. Különösen figyelemreméltó, hogy ez a kitüntetés épp Brüsszelből érkezett - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar főváros egyedülálló adottságaival, fejlődő infrastruktúrájával egyre több befektetőt, vállalkozásokat és utazókat vonz a világ minden részéről.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos előadásában arról beszélt, hogy külföldön és Magyarországon is próbálják az autókat kiszorítani a városi terekből. Példaként említette, hogy hat évvel ezelőtt a fővárosi Kossuth téren még egy nagy autóparkoló volt. A kormánybiztos közölte: a következő években Magyarországon soha nem látott kerékpáros fejlesztések indulnak, azokra 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Elmondta: Budapesten a cél, hogy 2030-ra 2,5 százalékról 10 százalékra növekedjen a kerékpáros közlekedés részaránya.

Az autóközpontú várostervezés nem a jövő útja

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a városi közlekedési eszközmegosztó szolgáltatásokról szólva arról beszélt, hogy a piacon egyre több elektromos közlekedési eszköz jelenik meg. Ezek között említette a közösségi elektromos robogók és elektromos rollerek megosztását. Külföldi példákra hivatkozva megemlítette, hogy a nagyvárosokban egyre többen veszik igénybe az elektromos kerékpárokat, mint a hagyományosakat. Vitézy Dávid kijelentette: sok nemzetközi példa azt mutatja, hogy az autóközpontú várostervezés nem a jövő útja.

Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár előadásában azt hangsúlyozta: tudatosabb közlekedésfejlesztésre van szükség. Fő feladatként jelölte meg, hogy a budapesti agglomerációból a városba közlekedők számára értelmes, vonzó alternatívát kell nyújtani az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Ennek egyik lehetséges módja a déli körvasút fejlesztése - mondta, majd szintén fontos lépésként jelölte meg a hév-vonalak fejlesztését.

Igény van a kerékpárosbarát városra

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondta: a kerékpáros közlekedésnek köszönhetően a városban felszabadulnak a közterületek, kevesebb lesz a közlekedési dugó, csökken a lég- és zajszennyezettség, továbbá a kerékpáros közlekedés erősíti a helyi kiskereskedelmet.

- mondta.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?